A barlang természetes állapota lehet szükséges Lascaux őskori festményeinek megóvásához

A délnyugat-franciaországi Dordogne-Périgord megyében található barlangot 1963-ban bezárták a nagyközönség előtt a túlzottan sok látogató miatt, de azóta is többször „megbetegedett”. A legutóbbi riadalom a 2000-es évek közepén volt, amikor a barlang falain fekete foltok jelentek meg. A viták és az UNESCO aggodalmai hatására Frédéric Mitterrand akkori kulturális miniszter Yves Coppens paleoantropológus segítségét kérte. A College de France tiszteletbeli professzora, a Lucy névre keresztelt Australopithecus társfelfeldezője francia és külföldi szakértőkből 2010-ben megalakított egy független nemzetközi tudományos tanácsot. Azóta hét év telt el munkálatokkal és kutatásokkal, és a küldetés a végéhez közeledik.

„A barlang él, tehát érzékeny, de volt hét nyugalmas éve” – vélte Yves Coppens a párizsi UNESCO-székházban szerdán véget ért tudományos konferencián tartott beszédében. Az 1979 óta az UNESCO világörökségi listáján szereplő, barlangrajzairól híres Lascaux napjainkban „jó általános állgamegőrzési állapotban van. A hajó, az apszis és az átjáró boltíveit villámgyorsan beszennyező fekete foltok jelenléte stabilizálódott” – tette hozzá a barlang megóvásáért felelős Muriel Mauriac. A barlang egyensúlya azonban ingatag a szakértők szerint. 2013 óta nedvességfoltok terjednek a barlangban, a jelenség oka egyelőre ismeretlen. A szikla repedésein ásványi és szerves eredetű féregszerű kinövések jelentek meg.

2008-ban teljesen kitiltották a barlangból a korábban használt vegyszereket, így a formalint, a gombaölő és moha elleni szereket, ehelyett kézzel kaparják le a fekete foltokat és a mészkőüledéket. Csak a barlang nem festett részeit tisztítják kaparással, de ez is elegendő ahhoz, hogy jelentős mértékben csökkenjenek a szennyeződések. „Egyes festett részeken, amelyeket nem kezeltünk, a fekete foltok csökkentek, majd teljesen eltűntek” – magyarázta Muriel Mauriac. 2010 óta a barlangot gondosan megtisztították az évtizedek alatt összegyűlt összes elavult berendezéstől. Eltávolították a régi transzformátorokat, fényszórókat, a hajdani látogatások emlékeit és a régi elektromos készülékeket. Egyes kutatások alapján a tudományos tanács 2015-ben leállíttatta a klíma- és légelszívó rendszert is.

„A cél az volt, hogy lassanként visszatérjünk a barlang természetes működéséhez” – hangoztatta Mauriac. A helyszín tulajdonosa, a francia állam igyekszik felvásárolni a környékbeli telkeket a Lascaux-domb jobb karbantartása érdekében. Az egyik cél a területet borító növényzet megnövelése minden fára kiterjedő felügyelet mellett. A barlanghoz vezető utat lezárták a forgalom előtt, az egyik parkoló helyére növényeket ültetnek. „Évtizedes újdonságnak számít, hogy egy denevér tavaly télen ellátogatott a barlangba, ez annak a jele lehet, hogy a barlang lassan magához tér és visszanyeri az egyensúlyát” – hangsúlyozta Muriel Mauriac. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"