29 különös fotó az 1917-es forradalom előtti Oroszországról

A krími háborúban súlyos presztízsveszteséget elszenvedő Oroszország lakosai még a 20. század elején is túlnyomó többségben vidéki közösségekben éltek, az 1861-es jobbágyfelszabadítás során pedig hatalmas terheket róttak az ország népességének 80 százalékát kitevő parasztságra. Míg a kedvezőtlenebb éghajlati adottságú északi részeken fogékonyabbak voltak az újításokra és az ipari tevékenységből származó jövedelem aránya is emelkedett, a termékenyebb talajú déli vidékeken, a feketeföldes övezetben a viszonyokat megszabta a terület nagyobb részén terpeszkedő robotoltató nagybirtok, ahol hagyományos és kevésbé hatékony módszerekkel folyt a termőterületet szinte kizárólagosan uraló gabona termesztése. Ezeken a vidékeken az idő megállni látszott.

Némi modernizáció viszont megfigyelhető volt a peremvidékeken: a Baltikumban és Ukrajna nyugati részén a már részben racionális gazdálkodással kísérletező nemesi nagybirtok játszotta a vezető szerepet, a földesurak a századfordulóra már tipikus tőkés vállalkozók voltak, és egyre több területen jelentek meg a mezőgazdasági gépek. Mindezek ellenére az országra általánosságban az eladósodottság volt jellemző.

A cári Oroszország gazdasága az 1910-es években évi öt százalékkal nőtt, ám állandó tőkehiánnyal küszködött, amit csak a külföldi (főként) francia befektetők segítségével tudott pótolni. A hatalmas birodalom lakóinak zöme paraszti származású volt, akik a változásokból szinte semmit sem érzékeltek, a földművelési eszközeik és módszereik alig különböztek a déd- vagy ükapáik által használtaktól.

II. Miklós orosz cár ragaszkodott merev uralkodási módszereihez, amivel nem csupán az átfogó modernizációt kerülte el, de a társadalmi feszültségeket is szította. Az autokratikus monarchiában egyfajta „parlamentként” működött a Duma, ám az utolsó szó mindig a cáré volt. Az 1905-ös forradalom leverése után is számos lázongással kellett szembenéznie Szentpétervárnak, a zömüket fegyverrel iktatták ki.

Csak rontott a helyzeten az első világháborúba való belépés, amely a forrongó ország lakóinak még több áldozatot hozott. A gazdaság számos szállal volt Németországhoz kapcsolva, amely ellenfél volt a világégés során, így a gazdaság leépült, az emberáldozatok hatalmasak voltak, a katonai nyereség pedig csekély. Mivel számos paraszt a frontokra került, a még működő gazdaságok nagy része is a csőd közelébe került, miközben éhínség és nyersanyaghiány ütötte fel a fejét. Az orosz társadalom 1917-re kimerült, ám ami ezt követően történt, abban sem volt sok köszönet. A Vintage News bolhapiacon talált képeivel a nagy októberi szocialista forradalom előtti cári Oroszország mindennapjaiba leshetünk be.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek