A kertész oldotta meg a Stonehenge egyik rejtélyét

A történészek között régóta vita tárgya, hogy a monumentális őskori építmény teljes vagy bezáratlan koncentrikus kört alkotott-e. Egyesek szerint a Stonehenge-t befejezetlenül hagyták építői, míg mások úgy vélik, a neolitikus kőkör délnyugati oldalán hiányzó kövek ténye azt bizonyítja, hogy a Stonehenge valaha teljes kör volt.

Az évszázados rejtélyt az English Heritage pályamestere oldotta meg. A neolitikus emlék körüli területet minden nyáron öntözik, idén azonban túl rövid öntözőcsövet használtak, így a víz nem érte el a kőkör baloldali oldalát, azt a területet, ahol - ahogy az a képen is látható - hiányoznak a kövek. Ennek következtében a víz által nem ért rész kiszáradt és a hiányzó kövek egykori helyére utaló nyomok hirtelen láthatóvá váltak.

A felfedezés óriási jelentőségű, ugyanis az eddigi tudományos módszerek nem találtak arra bizonyítékot, hogy a kérdéses részen valaha valóban kövek álltak volna. "Ha ott egykoron függőleges pozícióban voltak a kövek, akkor a kör bezárult. Nagyon jelentős felfedezés, s azt mutatja, hogy még mennyi mindent nem tudunk a Stonehenge-ről" - mondta el Susan Greaney, az English Heritage munkatársa.

"Sokan azt gondolják, hogy már az egész lelőhelyet feltártuk, de nagyon sok minden van, ami felfedezésre vár - olyan információk, amelyeket nem ásatás révén ismerhetünk meg. Ha hosszabb az öntözőcső, talán nem is látjuk meg a kövek helyét" - fűzte hozzá. Greaney felidézte: az utóbbi években az ásatások mellett geofizikai kutatást is végeztek, de a kövek helyét egészen eddig nem sikerült azonosítani.

Stonehenge: temető és druida szentély

Az angliai Wiltshire-ben, Salisbury-től mintegy 13 kilométerre északra található monumentális őskori építményt három szakaszban építették i.e. 3000 és i.e. 1600 között. Egy közelmúltbeli vizsgálat eredményei azt sugallják, hogy a körkörösen elrendezett kőtömbökből és földsáncokból álló építmény területe előkelő családok hatalmas temetkezési helyeként szolgálhatott nagyjából i.e. 3000-től kezdődően. A régészek több tucat személy elhamvasztott csontjaira bukkantak és megállapították, hogy a földi maradványok egy részének helyét eredetileg lazurit jelezte.

Stonehenge I-et körülbelül fél évezredig használták, azután elhagyták. A második szakaszban emelt, ma is álló építmény eredeti rendeltetési céljára vonatkozó elméletek közt szerepel, hogy a rejtélyes őskori kőtömbök egykor druida szentélyként szolgáltak, vagy obszervatóriumként használták csillagászati tanulmányokhoz, illetve gyógyító helyként építették Britannia korai lakói, akik hordákban járták a vidéket. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek