2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

300 év, négy trónfosztás

2014. augusztus 25. 16:31 Németh Máté

„Eb ura fakó! József császár nem királyunk!” – az ónodi döntés

A besztercebányai országos gyűlés és Habsburg-detronizáció után nem telt el száz év, és a Magyarországon zajló események ismét úgy alakultak, hogy 1707-ben határozatban mondatták le trónjáról az akkor regnáló királyt. A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) során összehívott, majd egy hónapig tartó ónodi országgyűlés a magyar függetlenségi törekvések egyik legfontosabb állomása volt, nem véletlenül szokták a harc tetőpontjának tekinteni.

Az országgyűlést megelőző időszakban a Habsburgokkal történő tárgyalások során a kurucok többek között az Aranybulla ellenállási záradékának elismerését (nemesi ellenállás joga), a protestáns vallások szabadságát és Erdély függetlenségének biztosítását kérték. Miután a béketárgyalások kudarcot vallottak, az Ónodra összehívott országgyűlésen újra kimondták a Habsburg-ház trónfosztást. Bercsényi Miklós főgenerális a következő szavakkal élt az esemény kapcsán: „Eb ura fakó, maji napságtul fogvást Joseph nem királyunk, …, az ország pedig mondassák interregnumnak mind addig, meglen más országgyűlés alatt királyt nem választunk.” Az ország szabadnak és a Habsburg-háztól függetlennek nyilvánította magát, ezzel együtt a határozat nyomán a magyar trón megürült.

Rákóczi - felismerve, hogy az ország saját erejéből képtelen sikeresen megvívni a függetlenségi harcot - külföldi segítségben, szövetségben gondolkodott. A fejedelem és köre úgy döntött, az interregnumnak (államfő nélküli időszak) egy idegen uralkodó magyar királlyá választásával kell véget vetni. Alternatívaként felmerült Miksa Emánuel bajor választófejedelem, Frigyes Vilmos porosz trónörökös, valamint az orosz cár, Nagy Péter is, de a trón betöltése nem történt meg.

A szabadságharc az 1711-es szatmári békével ért véget, amelyben a kurucok Károlyi Sándor vezetésével - Rákóczi akarata ellenére - kompromisszumos megoldással egyeztek ki a Habsburg féllel. Engedményekért cserébe lemondtak a szabad királyválasztás jogáról és - „elfelejtve” az ónodi határozatot - elfogadták a Habsburg-családból származó magyar királyok trónhoz való jogát.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár