– És hogyan ítélik meg Nagy Imre 1956-os szerepét, tevékenységét?
– Ez az, ami körül még zajlanak a viták, felmerülhetnek olyan belső és külső összefüggések, amelyek ezt a megítélést, hogy úgy mondjam, árnyaltabbá teszik. Például önmagában az a körülmény, hogy ez a bizottság, a jelenlegi kutatások alapján, népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt. Egy oligarchisztikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni felkelésnek.

Így válaszolt Pozsgay Imre államminiszter a pártvezetés legfelsőbb irányító testületének, a Politikai Bizottságnak (PB) a tagja a 168 óra című rádióműsor riporterének a kérdésére. (A nyilatkozat közvetlen előzménye az volt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt [MSZMP] Központi Bizottsága munkabizottságot alakított Pozsgay elnökletével, amelynek a megelőző negyven évet kellett feltárnia. E testület úgynevezett történelmi albizottságát Berend T. Iván történész, a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke vezette, és e bizottság 1956 újraértékelésére is vállalkozott a jelentésében.) Az interjú 1989. január 28-án, szombaton hangzott el a rádióban. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára éppen Davosban járt, a világgazdasági fórumon; vasárnap, amint hazatért, állítólag azonnal hívta Pozsgayt, és még aznap délután találkoztak. Az ominózus mondatok tehát szombaton hangzottak el a rádióban; január 31-én, kedden pedig már a PB is összeült, s a párt vezetői megvitatták a nyilatkozatot, még pontosabban: azt a kijelentést, amelyet a politikus nem a saját véleményeként, hanem a történészbizottság álláspontjára hivatkozva tett.

Nyers vélemények

Nehéz ma megérteni ezeknek az óvatosan és meglehetős körülményességgel megfogalmazott mondatoknak a jelentőségét. Utóbb többen úgy ítélték meg (maga a főszereplő is), hogy a nyilatkozatnak a rendszerváltás menetében döntő szerepe volt. Ezzel kapcsolatban ugyan lehetnek kételyeink, ám Pozsgay szavai valóban megrázták, és azonnali cselekvésre késztették az állampárt vezetőségét; ezt a PB január 31-i ülésén elhangzottak is tanúsítják. Bevezetőjében Grósz rögtön a tárgyra tért: „Pozsgay et. [elvtárs] 168 órában elhangzott nyilatkozata után, amely a történelmi albizottság vitájára épített következtetéseket tartalmazza, a Központi Bizottsághoz sok telex, tiltakozó levél és telefon érkezett.” Részletesebben is kifejtette, hogy megyei pártbizottságok „területi és városi, illetve üzemi pártbizottságokra hivatkozva jelezték”, hogy nem értenek egyet a népfelkeléses értékeléssel.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2014. ősz számában olvasható.