Lelkes bevonulás, elszámított mozgósítás

Súlyos hibák

Bizakodóan vonultak be a szabolcsiak is. Dr. Ujfalussy Dezső főispán 1914. augusztus 10-én kelt jelentésében leírja, hogy július 31-én délután öt és hat óra között érkezett meg a mozgósítási parancs Nyíregyháza polgármesteréhez és Szabolcs vármegye szolgabíráihoz. Azonnal intézkedtek, a parancsot gyorsan és pontosan végrehajtották. A behívott hadkötelesek nagy része, beleértve a tartalékosokat és a népfölkelőket, már másnap reggel, 48 órán belül pedig mindegyik elindult a csapattestekhez. „A lelkesedés igen nagy volt megyeszerte" - írta a főispán, ami szerinte kitűnik abból, hogy önkéntesek (nem katonakötelesek) is nagy számban jelentkeztek, és senkit nem kellett elővezetni.

Lelkes bevonulók

Segélyakció indult a vármegye egész területén a vöröskereszt megyei fiókjai javára, valamint a jótékonysági egyesületek révén a bevonult katonák családjának segítésére. A jelentés arról is beszámol, hogy intézkedéseket hoztak a háborús helyzetet kihasználó árdrágítók, élelmiszerekkel „uzsoráskodók" ellen, az elvégzendő mezőgazdasági munkákat pedig igyekeztek úgy megszervezni, hogy a bevonulások ellenére ne legyen fennakadás. Az álhírek terjedésének megakadályozására a községek lakói részére kidobolták a fontos információkat, lelkészek, tanítók, és „más alkalmas egyének" közreműködésével.

Tisza István miniszterelnök augusztus elején felhívta miniszterei figyelmét arra, hogy „számolni kell a háborúnak a társadalmi élet összes viszonyait felforgató rettentő hatásával", ezért az egyes tárcák a katonai szolgálat alól való menetesítést csak teljesen indokolt esetben kérjenek. De nemcsak a minisztériumok, hanem a vármegyék és a városi vezetők is igyekeztek minél több - nélkülözhetetlennek tartott - tisztviselőjüket mentesíteni a katonai szolgálat alól. Ezért a belügyminiszter 1914. augusztus 5-én körrendeletet adott ki, amelyben felhívta a vármegyei és városi törvényhatóságok figyelmét a katonai szolgálat alóli felmentési kérelmek nagy számára és annak a harci szellemre gyakorolt káros hatására. Kérte ezért a törvényhatóságokat, hogy csak a legszükségesebb esetekben tegyenek felmentési javaslatokat.

A Fiumében élő dr. Ujlaki József ügyvéd negyven éves volt a háború kitörésekor. 1914. augusztus 16-án kelt levelében felajánlotta önkéntes szolgálatait a háború idejére a miniszterelnökségnek, aminek eredményeként szolgálattételre ideiglenesen a miniszterelnökség Sajtóosztályára osztották be. Másnap viszont behívójegyet állítottak ki számára, aminek értelmében 1914. augusztus 22-én kellett volna bevonulnia a veszprémi 31. számú népfölkelő parancsnoksághoz. Az olaszul kiválóan beszélő, s rendszeresen jogi és közgazdasági cikkeket publikáló szakembert a honvédelmi miniszter a tényleges népfölkelői szolgálat alól 1914. augusztus 22-én felmentette.

A mozgósítás során kulcsszerepe volt a vasútnak a katonák hadműveleti területekre szállításában. A legénység általában ló- és terményszállító vagonokban utazott a frontra. A milliónyi katona és ló, az ellátásukhoz és felszerelésükhöz szükséges fegyverzet, lőszer, élelmiszer, takarmány szállítása nem kis feladatot jelentett. Augusztus 4-én lépett életbe a hadi menetrend, ezen a napon hajnalban indultak el az első vonatok, amelyek a frissen egyenruhát húzott katonákat vitték. Átmenetileg teljesen leállt a polgári személyforgalom, tehervonatok nem jártak, sőt a postaszállítást is felfüggesztették. A katonai szerelvények lassan haladtak, átlagos sebességük mindössze tíz km/h volt. Volt olyan szerelvény, amely augusztus 4-én este elindult, de csak augusztus 6-án ért a célállomására. Augusztus 6-tól a bevonulókat szállító vonatok mellett már egy-egy postavonat és egy-két helyi személyszállító járat is elindulhatott, ám nagytávolságú, az országot átszelő személyszállító vonatok indítása hosszabb ideig szünetelt.

A mozgósítási parancs végrehajtása során egy komolyabb szervezési hiba is történt: a mozgósítási plakátokon hibás szöveg jelent meg, ezért az eredeti tervtől eltérően a népfelkelők idősebb, 38-tól 42 éves korig terjedő évjáratait szintén bevonultatták. Nekik ekkor még nem kellett volna bevonulniuk, és csak a mozgósítás harmadik napján észlelték a tévedést. Ezeket a korosztályokat ekkor hazabocsátották, de az ide-odautazással meg a várakozással öt nyári munkanapot töltöttek el feleslegesen.

1. Kétlépcsős mozgósítás
2. Súlyos hibák
3. Conrad von Hötzendorf „számháborúja"

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Egyiptom

• Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
• Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
• A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
• A Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült az arab államok egyesítésére törekvő Nászer elnök
• Előnyei mellett súlyos károkat is okozott a hatalmas Asszuáni-gát
• Fáraók neve vezette sikerre a hieroglifák megfejtőjét, Jean-François Champolliont
• Túlvilági tippekkel és trükkökkel látta el olvasóit az egyiptomi Halottak Könyve
•  A törökök „hitehagyása” hozta létre az Egyiptomban máig meghatározó Muszlim Testvériséget
• Hat évnyi eredménytelen kutatás után ütötte meg a főnyereményt Howard Carter