Rekonstruálják a japánok hírhedt biológiai laboratóriumát

Csin Csen-ming szerint az egykor hat négyzetkilométeren elterült komplexum újabb részeinek megnyitása további konkrét bizonyítékokként szolgál majd az egységről, amely a biológiai és vegyi hadviselés szolgálatában állt és amelynek egykori létezését még ma is vannak, akik tagadják. A területen 150 épület állt és körülbelül háromezren éltek bennük, köztük 300-500 orvos, kutató.

A titkos rendeltetésű gigantikus telepen bolhatenyészeteket tartottak, bubópestis-baktériumok előállítására alkalmas technológiákat alkalmaztak, konténerekben vegyi és biológiai tenyészanyagokat tároltak. A kutatók kísérleteik nagy részét élő embereken végezték. Nem ritkán altatás, érzéstelenítés nélkül operáltak, boncoltak. Feljegyzések szerint főztek, centrifugáztak és mélyhűtöttek is embereket, de volt, hogy transzfúzióval lovak vagy más állatok vérét juttatták áldozataikba. Több mint 10 ezer ember pusztult el itt, köztük kínai, szovjet, mongol és koreai civilek, hadifoglyok.

A háború alatt a japán haderő összesen több ezer biológiai és vegyi támadást hajtott végre Kínában, amelyek következtében becslések szerint százezrek haltak meg rövidebb-hosszabb idő elteltével, sokan közülük kegyetlen kínok között. Miután a Szovjetunió 1945-ben hadat üzent Japánnak, majd elfoglalta Harpint, a visszavonuló japán hadsereg tokiói parancsra felrobbantotta a 1933-ban létrehozott "Mandzsúriai 731-es egység" épületeit, megsemmisítették a berendezéseit, elégették irataikat, legyilkolták a még élő kísérleti alanyokat, embereket és állatokat, minden nyomot eltüntettek. Az ott dolgozók többsége vonaton és különgépekkel visszatért Japánba, a személyzet kis része a Vörös Hadsereg fogságába esett.

A Szovjetunió távol-keleti területén, a háborús bűnösök habarovszki perében 1949 decemberében 12 japán katonát vontak felelősségre biológiai fegyverek alkalmazásának vádjával. A vádlottak beismerő vallomást tettek és részletes információkat szolgáltattak a 731-es alakulat háborús tevékenységéről. Büntetésük 2-től 25 évig terjedő kényszermunka volt.

A japán és az amerikai kormány ugyanakkor a 731-es egység csaknem valamennyi kutatójának büntetlenséget biztosított a rendkívülinek számító és jól használható tudományos eredményekért cserébe. Voltak, akik tudományos intézményekbe vagy multinacionális gyógyszeripari vállalatokhoz kerültek. A rémtetteket nem kérték számon a tokiói háborús bűnösöket elítélő nemzetközi bírósági tárgyalásokon sem, a 731-es egység parancsnoka megmenekült a kivégzéstől.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából