Bombázók célkeresztjében a magyar főváros

Robbanó játékbabák?

1944 tavaszától kezdtek el szerte az országban rémhírek terjedni a szövetséges bombázások egy különös módjáról. Ezen rémhírek szerint amerikai és brit bombázók játékbabákat, töltőtollakat és cipőkrémes dobozokat, pontosabban azoknak álcázott bombákat dobtak le a települések utcáira, hogy azok mit sem sejtő járókelők, nem egy esetben gyerekek kezében robbanjanak fel.

A Magyarország feletti légiháborút talán legjobban összefoglaló műben (Pataky Iván-Rózsa László-Sárhidai Gyula: Légi háború Magyarország felett) a szakértők megállapítják, hogy a támadó repülők magasságából szabadon nem dobhattak le ilyen szerkezeteket, konténert pedig nem találtak, így a sajtóban 1944 áprilisától megjelent ilyen jellegű hírek a fantázia szüleményei lehetnek.

Sokkal elképzelhetőbb, hogy ezek az ellenséges titkosszolgálatok akciói voltak, de ezt, ahogy magát az akciót sem lehet se pro, se kontra bizonyítani, mert már a háborúban megsemmisült a klinikai kórlapok zöme. A szövetséges légierők elleni propagandahadjárat része már annál inkább lehetett, ugyanis 1943 tavaszán hasonló eseményekről számolt be a német- és az olaszországi sajtó is.

A megbilincselt Szálasi Ferenc a budai Duna-parton, a felrobbantott Lánchíd közelében áll

A bombázások nem okoztak a főváros és környéke iparában katasztrófális károkat. Bár a csepeli Fantó olajfinomító és az újpesti Wolfner bőrgyár teljesen tönkrement, a többi 1944 szeptemberéig termelt - ha nem is teljes kapacitással. Budapest vasúti közlekedését is maximum néhány napra sikerült blokkolni, bár a német hadigépezetnek - Oláh András Pál találó szavaival élve - éppen elvesztegetni való időből volt a legkevesebb.

A polgári veszteségeket 1946-ban Sneyder Árpád statisztikus kísérelte meg felmérni, aki arra az eredményre jutott, hogy az ostromot megelőzően 6500 civil vesztette életét a bombatámadásokban, amelyben nincsenek benne a sérülésekben később meghaltak száma. Érezhető volt a lakosság lelkierejének csökkenése is: 1944 áprilisától fél éven át havonta 11%-kal az idegrendszeri betegségekben szenvedők, 22%-kal a szívbetegségben elhunytak száma nőtt, és havonta 15%-kal többen követtek el öngyilkosságot. Ugyanakkor a szakirodalom megjegyzi, hogy a lakosság morális meggyengülése nem a bombázásokra, hanem a front közeledtére, a román átállásra és az egyre kilátástalanabb háborús helyzetre vezethető vissza.

Kétrészes cikksorozatunk első felét a vidéket ért bombatámadásokról itt találja

A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és műödtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.

1. Légiháború háború nélkül?
2. Barlangba menekülő nehézipar
3. Bombákkal teli nyár
4. Robbanó játékbabák?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig