Magyar gróf Madagaszkár trónján 

Benyovszky, a forradalmár

A kamcsatkai Bolsereck fogolytáborában - az időjárástól eltekintve  - már jobbak voltak a körülmények, mint az európai orosz börtönökben. A foglyok és a foglárok együtt éltek, együtt vadásztak, s esetenként sakkoztak. A legendárium számon tartja, hogy a táborparancsnok a több nyelven beszélő Benyovszkyval taníttatta leányát, aki beleszeretett a fogolyba és apja megölése után is vele tartott. Ám a történet kitalált, Benyovszky a parancsnok fiának adott leckéket.

A tajgára beköszöntött az újabb tél, ami kikezdte a soknemzetiségű fogolytábor állapotát, ráadásul az élelmiszerszállítmányok is akadoztak. Benyovszkyék ekkor elérkezettnek látták az időt a szökésre: 1771. április 26-án rajtaütöttek az őrségen, közülük sokan a felkelők oldalára álltak (a XX. századi történelemből ismerjük a mondást: Szibériában a foglár is fogoly), a többit - köztük a parancsnokot - megölték. Ekkor fogalmazták meg a híressé vált Bolserecki kiáltványt, amelyben II. Katalin helyett a törvényes cárra, a trónjától megfosztott Pavel Petrovicsra hivatkozva tartották jogtalannak a Katalin által elrendelt börtönbüntetésüket, emellett bírálták a zsarnoki oroszországi rendszert is, ahol „a vezetők csak azt a jogukat ismerik, hogy szerencsétlenségbe taszítsák az embereket". A kiáltványt terjeszteni kezdték Kelet-Ázsiában, és eljutott Oroszország más részeire is, így szólamai visszaköszöntek a néhány év múlva kirobbanó Pugacsov-felkelésben és az 1825-ös dekabrista mozgalomban is.

A szökevények kiszabadítottak egy hajót a jég fogságából és útnak indultak dél felé. A kapitány nem volt éppen a navigáció mestere, így először a ma Alaszkához tartozó Aleut-szigeteken kötöttek ki és csak nyárra érték el Japánt. Innen továbbállva Tajvanon (akkor: Formosa) szálltak partra, ahol a fokozatos kínai benyomulás ellen küzdő őslakosok először nyílzáporral fogadták az idegeneket. A magyar kalandor „az ismert világ legszebb és leggazdagabb" szigetei egyikének írta le Tajvant, ahol később a helyiek felajánlották Benyovszkynak: megválasztják uralkodójuknak, ha segít elűzni a kínaiakat. Nem tudjuk, hogy ez a történet valós, vagy esetleg a madagaszkári királyságának visszavetített analógiája, mindenesetre az utazók továbbálltak.

A ma Kínához tartozó portugál gyarmaton, Makaón sárgaláz tizedelte meg az utazókat, akik már az élelmezésüket sem igen tudták fedezni. Benyovszky ezért eladta az orosz hajót és a befolyt pénzből két francia tengerjárót vett bérbe. Útja során szorgosan leírta, merre jártak, valamint geológiai, éghajlattani, sőt néprajzi leírásokat is adott az utókornak a térségről - volt olyan bering-tengeri sziget, amelynek lakóit ő fedezte el és írta le először (a térség első felfedezője, Vitus Bering ugyanis lakatlannak vélte).

1. A száműzött
2. Benyovszky, a forradalmár
3. Benyovszky és szerelme: Madagaszkár
4. A gróf Amerikában
5. A király utolsó útja

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2019

• Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
• Az 1990. októberi taxisblokád
• Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
• 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
• A zselízi Eszterházy-kastély
• 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
• A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
• A Drechsler-palota különc asztaltársasága
• Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől