2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Keresztre feszítés az ókortól a mai Szíriáig

2014. május 12. 17:29

Keresztre feszítés az iszlámban

Két hete egy motoros férfi pokolgépet hajított egy dzsihádista szervezet tagjai közé, ám a radikálisok felkutatták a bűnöst és társait. Halálra ítélték őket és önkényes módon végeztek velük. Közül kettőt keresztre feszítettek, az egyikőjük testére erősített plakáton volt olvasható halálának oka: "Ez az ember a muzulmánok ellen harcolt". Közel egy hónappal ezelőtt szintén feljegyeztek egy szíriai keresztre feszítést, amit így indokoltak meg: "kirabolt egy muzulmánt". Az Amnesty International jelentése szerint 2012-ben hasonló eset történt Jemenben, ahol egy, az amerikaiakkal kooperáló 28 éves fiatalon hajtották végre ily módon a halálbüntetést.

Uszama Hassszán, Londonban dolgozó iszlámkutató szerint ez a büntetési forma a Koránban is olvasható. A Korán ötödik szúrájának (Al-Maidah - Az asztal) 33. verse így szól: "Akik fegyvert fognak Allah s a küldötte ellen, s csak abban serények, hogy romlást idézzenek elő a földön, azoknak az a jutalma, hogy megöletnek, vagy keresztre feszíttetnek, vagy egymással ellentétesen a kezük és a lábuk levágatik, vagy elűzetnek erről a földről. Ez lesz az evilágon az ő szégyenük, a túlvilágon pedig ráadásul óriási büntetés lesz az ő osztályrészük."

A kutató szerint azonban mindezt nem szabad elszigetelten értelmeznünk, és hozzá kell olvasni a következő verset: "Kivéve azokat, akik ezután megbánással fordulnak Allahhoz, mielőtt még hatalmat nyernétek fölöttük. Tudnotok kell, hogy Allah Megbocsátó és Könyörületes!" A muzulmánok szent könyve rendre keményen és nyersen fogalmaz, de általában megemlít egy bűnbánati lehetőséget, valamint emlékeztet az égi hatalmasság irgalmasságára.

A kivégzésekre utalva Hassszán így fogalmazott: "Ezek a csoportok kegyetlenek, és bátran állíthatjuk, hogy nagyon messze vannak az iszlám valódi szellemiségétől". Hasszán szerint a keresztre feszítésnek nincs helye a modern iszlámban, a Rakkában történteket pedig figyelmeztetésként kell értelmeznünk. Habár a keresztre feszítés mint kivégzési formula, jelen van a Koránban, sokkal nagyobb szerepet játszik a Bibliában. Az iszlám prófétaként tekint Jézus Krisztusra, ám a kereszténységgel ellentétben nem vallja azt, hogy a Megváltó kereszten hunyt el.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár