Megelőzhették a vikingek a portugálokat Madeirán
2014. május 7. 15:47
Egércsontok árulkodnak arról, hogy a viking hajósok már a 11. században kiköthettek Madeirán, négy évszázaddal megelőzve a portugál gyarmatosítókat.
Korábban
Mint közismert, a Portugáliához tartozó szigetet Tengerész Henrik második, a híresztelések ellenőrzésére indított expedíciója érte el 1420-ban, ám a Madeirán legutóbb feltárt és megvizsgált egérmaradványok azt sugallják, hogy a vikingek négy évszázaddal megelőzték a szigetet birtokba vevő portugál telepeseket.
A szakemberek az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmányukban kifejtették, hogy a viking hajókban elrejtőző egérpopuláció ökológiai katasztrófát okozott, hozzájárulva a sziget madárnépességének kihalásához. A tudósok - akik a Maderia keleti részén, Ponta de São Lourençón talált állatcsontokat vizsgálták - szerint az egerek 1036-ban vetették meg a lábukat az Atlanti-óceánban, Lisszabontól 978 kilométerre délre fekvő szigeten.
A mallorcai Imedea és a tenerifei La Laguna Egyetem szakemberei két csontmintát vizsgáltak: az elsőből nem sikerült használható információt kinyerni, míg a másodikat 900 és 1030 közé datálták. "Madeira jelenlegi egérpopulációjának mitokondriális DNS-e hasonlóságot mutat a Skandináviában és Németországban élő állatokéval, de nem a Portugáliából származókéval" - fejtette ki Josep Antoni Alcover, az Imedea munkatársa.
Ez azt jelenti, hogy az egerek biztosan nem Madeirán látták meg a napvilágot, ahogy az is, hogy nem az 1419-1420-as portugál expedícióval érkeztek a szigetre. "A második minta nyomán következtettünk arra, hogy a vikingek hozták magukkal az egereket" - magyarázta Alcover, ám hozzátette: további morfológiai és genetikai kutatások szükségesek ahhoz, hogy megbizonyosodjanak állításuk helyességéről, mivel semmilyen történelmi forrás nem utal arra, hogy a viking hajósok Madeirán is jártak volna.
Ha elméletük helyes, és a vikingek valóban partra szálltak Madeirán, úgy nyomukban jelentős ökológiai változások jártak, mivel a sziget első emberi lakói voltak a felelősek a sziget madárpopulációjának kihalásáért. Az északi hajósokkal érkező egerek - egyfelől a magas szaporulat következtében, másfelől mivel nem voltak patkányok a szigeten - megették a tojásokat és az apró madarakat, például a fürjeket és a guvatféléket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa
- Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
- Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható
- Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait
- Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban
- A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása
- Picasso egyik alkotása lehet a hatvan éve egy pincében megtalált festmény
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
- Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.