2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Megelőzhették a vikingek a portugálokat Madeirán

2014. május 7. 15:47

Egércsontok árulkodnak arról, hogy a viking hajósok már a 11. században kiköthettek Madeirán, négy évszázaddal megelőzve a portugál gyarmatosítókat.

Mint közismert, a Portugáliához tartozó szigetet Tengerész Henrik második, a híresztelések ellenőrzésére indított expedíciója érte el 1420-ban, ám a Madeirán legutóbb feltárt és megvizsgált egérmaradványok azt sugallják, hogy a vikingek négy évszázaddal megelőzték a szigetet birtokba vevő portugál telepeseket.

A szakemberek az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmányukban kifejtették, hogy a viking hajókban elrejtőző egérpopuláció ökológiai katasztrófát okozott, hozzájárulva a sziget madárnépességének kihalásához. A tudósok - akik a Maderia keleti részén, Ponta de São Lourençón talált állatcsontokat vizsgálták - szerint az egerek 1036-ban vetették meg a lábukat az Atlanti-óceánban, Lisszabontól 978 kilométerre délre fekvő szigeten.

A mallorcai Imedea és a tenerifei La Laguna Egyetem szakemberei két csontmintát vizsgáltak: az elsőből nem sikerült használható információt kinyerni, míg a másodikat 900 és 1030 közé datálták. "Madeira jelenlegi egérpopulációjának mitokondriális DNS-e hasonlóságot mutat a Skandináviában és Németországban élő állatokéval, de nem a Portugáliából származókéval" - fejtette ki Josep Antoni Alcover, az Imedea munkatársa.

Ez azt jelenti, hogy az egerek biztosan nem Madeirán látták meg a napvilágot, ahogy az is, hogy nem az 1419-1420-as portugál expedícióval érkeztek a szigetre. "A második minta nyomán következtettünk arra, hogy a vikingek hozták magukkal az egereket" - magyarázta Alcover, ám hozzátette: további morfológiai és genetikai kutatások szükségesek ahhoz, hogy megbizonyosodjanak állításuk helyességéről, mivel semmilyen történelmi forrás nem utal arra, hogy a viking hajósok Madeirán is jártak volna.

Ha elméletük helyes, és a vikingek valóban partra szálltak Madeirán, úgy nyomukban jelentős ökológiai változások jártak, mivel a sziget első emberi lakói voltak a felelősek a sziget madárpopulációjának kihalásáért. Az északi hajósokkal érkező egerek - egyfelől a magas szaporulat következtében, másfelől mivel nem voltak patkányok a szigeten - megették a tojásokat és az apró madarakat, például a fürjeket és a guvatféléket.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár