2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hogyan lett keresztes hadjáratból parasztfelkelés? 

2014. április 14. 14:05 Csernus Szilveszter

1514-et a „karóba húzások és a kegyetlenség évének” is nevezhetnénk a magyar történelem lapjain. Idén emlékezünk Magyarország történetének legnagyobb parasztlázadására, a Dózsa György vezette felkelésre, amely ötszáz éve kezdődött. A három hónapig tartó polgárháború eseménysora közismert, ám hogy mi volt a harcok közvetlen kiváltó oka, hogyan jutott el a pápai és királyi felhívásra összegyűlt tömeghadsereg a földesurak elleni harcig - már annál kevésbé. Azt is kevesen tudják, hogy a mindenki által ismert, utcáknak, iskoláknak nevet adó Dózsa György, bár megkapta később a „parasztkirály” jelzőt, maga is nemes volt, s emellett székely lófő.

A csalódott „karrier-bíboros”

Hogy az 1514-es polgárháború okait megértsük, egészen Rómába kell visszamennünk, ahol nem sokkal az események előtt pápaválasztás zajlott. A pápai szék 1513-as megüresedése után két bíboros versengett Szent Péter trónjáért: Giovanni de’ Medici, illetve Bakócz Tamás esztergomi érsek. Míg előbbi a gazdagságáról és befolyásáról híres észak-itáliai család sarja volt, addig Bakócz jobbágysorba született, majd korában egészen elképesztő módon az egyházi pálya szamárlétráját megmászva jutott a csúcsra.

Bakócz már 1512 januárjától Rómában volt kíséretével (és temérdek ezüsttel), de a Mediciek kasszája több sikert ért el a konklávéban. Giovanni megválasztása után a X. Leó nevet vette fel pápaként; ő volt az, aki később a pápai állam kimerült kincstárát a hírhedt búcsúcédulák árusításával akarta megtölteni, ami az 1517-es reformáció közvetlen kiváltó oka volt.

Bakócz egyébként bírta a szimbolikus „konstantinápolyi patriarcha” címet is, amelyet inkább a visszafoglalásra váró keleti területek biztosának lehet nevezni, a város ugyanis már régóta török kézen volt. Az Oszmán Birodalom pedig eközben már az eddigieknél is nagyobb fenyegetést jelentett a kereszténységre, de főként Magyarországra: a horvátországi Simon nevű püspök már ekkor segítséget kért a frissen megválasztott pápától, mert a megállást nem ismerő törökök a dalmáciai Knin várát ostromolták.

A pápaválasztásban alulmaradt Bakócz bíborost szintén azzal a „mellékmegbízatással” küldte Rómába II. Ulászló király, hogy igyekezzen a török elleni védekezéshez támogatást szerezni. X. Leó meg is adta ezt a „vigaszajándékot” a bíborosnak: 1513. július 15-én pápai bullát bocsátott ki, amelyben keresztes hadjáratra hívta Krisztus követőit, bűnbocsánatot ígérve mindenkinek, aki fegyvert fog a török ellen, vagy anyagi támogatást nyújt a hadjárathoz. A bulla három évre Bakóczot tette meg a keresztes hadjárat szervezőjévé, pápai felhatalmazást adva, hogy toborozzon nemcsak Magyar-és Lengyelországról, hanem német területekről, Dániából, Skandináviából, sőt az ortodox Moszkvai Fejedelemségből és Havasalföldről is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár