Teleki Pál politikai vívódásai

Először az ezer sebből vérző ország élén

Teleki Pál roppant nehéz időszakban vette át Magyarország irányítását. Az ország egy vesztett háború után rövid időn belül átélt egy forradalmat, amely után kommunista hatalomátvétel és berendezkedés következett. Ennek felszámolása a fehérterrorba torkollott, amit aztán pár hónappal később a béketárgyalások, majd az országot társadalmi, gazdasági, etnikai és kulturális szempontból tragikusan érintő trianoni béke követett.

Teleki ezalatt a rövid, mindössze kilenc hónapos időszak alatt mégis el tudta kezdeni az ország talpra állítását, megteremtve ezzel a bethleni konszolidáció alapjait. Teleki mindenekelőtt feloszlatta az alkotmányos rendre veszélyes különítményeseket, valamint felfüggesztette az irredenta Ébredő Magyarok Egyesülete nevű szervezetet. A szélsőjobb mellett a kommunista pártot is igyekezett ellehetetleníteni, amire az „állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről” szóló törvénycikk adott lehetőséget.

A szélsőségek kiiktatása mellett ekkor kezdődött el a földreform kidolgozása is. A földosztás mintegy kétmillió embert érintett, jóllehet a parcellák mérete csekély volt egy-egy parasztcsalád eltartásához. Az intézkedés ennek ellenére a rendszer elfogadottságának céljából eredményesnek volt mondható, hiszen az ezzel kapcsolatos elégedetlenségeket sikerült visszaszorítani.

Teleki kormányzati teljesítményének negatív oldala is volt. A felerősödő antiszemita hangulat következtében született meg az ún. numerus clausus: a törvény szerint a „magyarországi nemzetiségek és népfajok” tagjai csak számarányuknak megfelelő mértékben vehettek részt a felsőoktatásban. Ez a felsőoktatásban az izraelita vallású diákok arányának csökkenését eredményezte.

A miniszterelnök munkájának 1921 tavaszán IV. Károly váratlan magyarországi megjelenése vetett véget. A volt király arra hivatkozott, hogy 1918-ban csak felfüggesztette uralkodói jogait, így a trónt ez alapján el akarta foglalni. Az esemény következtében - amelyet első királypuccsként szokás emlegetni -, miután magatartása a kérdés kapcsán nem volt egyértelmű, Teleki helyzete megingott, lemondását Horthy elfogadta. Telekit, aki a poszthoz egyébként sem ragaszkodott különösebben, két okból sem aggasztotta a távozás. Egyrészt azért, mert így visszatérhetett a karakteréhez talán jobban illő tudományos-oktatói tevékenységéhez, másrészt mert tudta, hogy helyét az általa jól ismert Bethlen István veszi át, aki folytatta az elődje által megkezdett konszolidációt.

1. Tudós vagy politikus?
2. Először az ezer sebből vérző ország élén
3. Tudományos sikerek és a revízió
4. Meddig lehet nemet mondani a náci nyomásnak?
5. „Hullarablók leszünk! A legpocsékabb nemzet”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye