Amikor még a krímiek gyújtogatták Moszkvát
2014. március 10. 11:01 Csernus Szilveszter
Korábban
Bizánci thema-ból mongol darázsfészek
Az ókorban a rövid szkíta uralmat követően a hellén kultúrának adott otthont a Krím, vagy akkori nevén Chersonesus Taurica (a híres opera, az „Iphigenia Tauriszban” is itt játszódik.) A félsziget görög gyarmatait kisebb megszakításokkal római uralom váltotta. A központtól távol eső vidék ebben a korszakban a nemkívánatos személyek száműzetési helye is volt - ekkor került ide a negyedik római pápa, Szent I. Kelemen is, aki a Krímben halt vértanúhalált. A pápa sírját évszázadokkal később az ábécének is nevet adó, éppen a kazárokat térítő Szent Cirill találta meg és vitte ereklyéivel együtt Rómába.
Miután a Krímen átcsaptak a népvándorlás hullámai a gótok, hunok, onogurok és kazárok révén (de megfordultak itt avarok, kazárok, besenyők és kunok is), a genovaiak alapítottak kereskedővárosokat a tengerparton. Nem a véletlen vetette az olaszokat ilyen távol: a Don torkolatvidékén volt az Eurázsiát átszelő selyemút egyik végállomása. A genovai gyarmatvárosok nemcsak értékes keleti árukat szállítottak Konstantinápolyba és Európába, hanem a hajókban élősködő patkányok révén a fekete halált is, ami az Európán végigsöprő nagy pestisjárvány okozója lett.
A genovaiak uralmának a mongol invázió vetett véget. Az Arany Horda és egymással viszálykodó kánjelöltjei után 1441-ben az ún. krími tatárok alapítottak itt államot, akik a terjeszkedő Oszmán Birodalom segítségével foglalták el Kaffát és a többi olasz erődöt.
Gazdag múltját a Krím főbb városainak neve is mutatja. Maga a „Krím” szó tatárul „vár”-at jelent. A félsziget igazgatási központja, Szimferopol neve is görög eredetre megy vissza („szümferosz” - központi, „polisz” - város). Szevasztopol (régiesen: Szebasztopol), amelynek egy részét jogilag 2042-ig Oroszország birtokolja, görög eredetű: a „szebasztosz” a latin Augustus görög fordítása és bár mindkét szó alapvetően „dicsőségest” jelent, a város nevét inkább „Császárvárosra” fordíthatjuk. Feodoszija pedig a római Theodosios császárról kapta a nevét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap