Börtön várta a gladiátorokat Carnuntumban

A petronell-carnuntumi régészeti park Ausztria legnagyobb régészeti parkja, Bécstől 40 kilométerre keletre a Duna mellett, a szlovák és a magyar határ közelében található. A gladiátoriskola maradványaira a még az 1920-as években feltárt carnuntumi amfiteátrumtól nyugatra leltek rá. Az amfiteátrum az i.sz. 124-ben, Hadrianus császár uralkodása idején épült Carnuntum városon kívül állt, 13 ezer fő befogására volt alkalmas, és gyakran rendeztek benne gladiátorviadalokat.

A felfedezés azért is jelentős, mert ez csupán a harmadik gladiátoriskola (ludus gladiatorius), amit a Római Birodalom területén találtak. A ludus egy 11 ezer négyzetméteres, fallal körülvett területen található, az épületek összterülete 2800 négyzetméter. A földradaros vizsgálatok során kiderült, hogy az épület struktúrájában a római Colosseumra és a Ludus Magnusra hasonlít; utóbbi a legnagyobb gladiátoriskola volt Rómában, míg a Colosseum a legnagyobb olyan amfiteátrum, amelyik a Római Birodalom területén valaha épült.

Az épületrészek egy központi udvar körül fekszenek. Az udvar közepén egy 19 méter átmérőjű, kerek gyakorlóarénát tárt fel a radar, az aréna mellett fából készült lelátó állt. Kibontakoztak emellett egy 100 négyzetméteres, fűthető edzőcsarnok, egy fürdőlétesítmény, valamint egy 300 négyzetméteres igazgatási- és lakóépület körvonalai, illetve vízvezetékek, padlófűtés és szennyvízcsatornák nyomai. A gladiátorok megközelítőleg 3-5 négyzetméter alapterületű szobákban laktak - jellemzően egy vagy két fő, egy időben összesen legalább nyolcvanan. Az iskola másik szárnyában a gladiátorokat kiképző magisterek (már visszavonult gladiátorok) nagyobb méretű szobái voltak. 

Az Antiquity című tudományos folyóirat kedden megjelent számában publikált tanulmányból az is kiderült, hogy milyen sanyarú életük volt az ókori harcosoknak. "Ez egy börtön volt...a gladiátorok pedig foglyok" - foglalta össze a kutatás eredményét Wolfgang Neubauer ásatásvezető. "Zárkákban laktak egy olyan erődben, amelynek egyetlen kapuja volt" - tette hozzá Neubauer, aki szerint a felfedezés azt mutatja, hogy a gladiátorok Rómán kívül is "jó üzletet" jelentettek.

A gladiátorok nagy értékű rabszolgák voltak, akiket elkülönítettek a többiektől. "Nem túl gyakran ölték meg őket, ahhoz túl értékesek voltak" - vélekedett Neubauer. "Sok olyan ember meghalt az amfiteátrumban, akit nem képeztek ki. Nagy vérfürdőt rendeztek - de a gladiátorok küzdelme volt a viadalok értelme, nem pedig az, hogy megöljék egymást" - tette hozzá.

A Carnuntumnál folyó feltárások egyúttal azt a közkeletű nézetet is megcáfolták, hogy a gladiátorok - mintegy cirkuszi társulatként - városról városra jártak volna, ahogy az például a 2000-es Gladiátor című filmben is látható. A törökországi Epheszosznál (Ephesus) talált gladiátortemető csontjain végzett vizsgálatok korábban megmutatták, hogy a harcosok étrendje leginkább vegetáriánus volt, sok árpát, babot, zabkását és szárított gyümölcsöt ettek - Neubauer reményei szerint hamarosan a carnuntumi temetőből előkerülő maradványokon is végeznek csontvizsgálatokat, hogy még többet részletet megtudjanak az ott élt és elhunyt gladiátorok életéről.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2016

• Régi szakácskönyveink öt rejtélye
• Kassai kérdőjelek
• A székesfehérvári királysírok
• Gillemot Ferenc, a sport megszállottja
• Menázsi a Nagy Háborúban
• A tóalmási Wahrmann–Andrássy-kastély
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Watteau utolsó képe