Szíria: csillogás és nyomor

2014. február 13. 09:41 MTI

A szíriai kulturális értékek fokozottabb védelmének fontosságára hívták fel a figyelmet neves régészek és politikusok az "elfeledett szíriai áldozatok" érdekében életre hívott kampány indításakor Rómában.

Korábban

"Szinte senki sem ejt egyetlen szót sem azokról a károkról, amelyek a világ egyik legnagyobb kulturális kincsét érik" - jelentette ki Francesco Rutelli volt olasz kulturális miniszter. Rutelli adatai szerint tízezer emlékmű, régészeti helyszín, múzeum és történelmi város van veszélyben. Az új kampány fő támogatója a berlini Kultúrdiplomáciai Intézet, amelynek Rutelli a tiszteletbeli elnöke.

A projekt keretében egy nemzetközi zsűri még a nyár előtt tízezer eurót (mintegy hárommillió forintot) adományoz egy személynek, szervezetnek vagy szövetségnek, amely Szíria kultúrájának és művészetének védelme terén jelentős tevékenységet végzett. Emellett a szervezők egy szíriai művészeti kiállítást is terveznek Rómában, a tárlat a Szíria: csillogás és nyomor címet viseli majd. Paolo Matthiae, a szíriai régiségek olasz szakértője a gyors cselekvés fontosságára hívta fel a figyelmet. A kutató elsősorban az antik helyszíneken egyre gyakoribbá váló illegális ásatások és fosztogatások miatt aggódik.

Szíria mindig is egyedülálló hidat jelentett Kelet és Nyugat között, ráadásul a különböző vallások békés egymás mellett élésének példájaként is szolgált - emlékezett Matthiae, aki 1964-ben felfedezte az Aleppótól nem messze lévő Ebla antik várost, a polgárháború miatt azonban 2010 óta nem kutathat Szíriában. Az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete szerint az elmúlt három évben az országban mindenhol általánossá váltak az illegális ásatások. Apameát, az i. e. 300-ban alapított várost például több ezer illegális kutatás rombolta le teljesen - idézte Francesco Bandarint, a szervezet kultúráért felelős főigazgató-helyettesét a Live Science tudományos hírportál.

A rombolás megfékezésére az Európai Unió 2,5 millió eurót (mintegy 770 millió forintot) adományozott egy olyan program támogatására, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet Szíria veszélyeztetett kulturális örökségére és hogy megakadályozza a sorozatos fosztogatásokat. "Köszönetet szeretnék mondani Hollywoodnak, amiért a nemzetközi figyelem középpontjába emelte a témát. Néha Hollywood sokkal nagyobb hatalommal rendelkezik, mint az ENSZ teljes rendszere" - mondta Bandarin, utalva a Műkincsvadászok című filmre, amelyben a George Clooney, Matt Damon, Bill Murray és Cate Blanchett által megformált múzeumigazgatók, művészettörténészek és kurátorok igyekeznek megmenteni festményeket és más kulturális értékeket a pusztulástól vagy a fosztogatástól a második világháború idején.

A Szíriában több mint két éve tartó harcok miatt az UNESCO világörökségi listáján szereplő valamennyi szíriai helyszínt veszélyeztetetté nyilvánította 2013-ban a szervezet világörökségi bizottsága. Aleppó ősi városa 1988-ban lett a világörökség része. Damaszkusz (1980), valamint Boszra ősi városa (1980), illetve Palmüra romjai (1980) után ez volt a negyedik helyszín, amely megkapta a védelmet jelentő besorolást. Később a Krak des Chevaliers kereszteslovagi erődöt és a Szaladin-citadellát - az ország talán két legjelentősebb idegenforgalmi látványosságát -, majd a Szíria északi vidékén fekvő ősi falvakat is világörökséggé nyilvánították.

A háborús helyzetet figyelembe véve az összes helyszínt veszélyeztetetté nyilvánították, a körülmények ugyanis nem megfelelők a szóban forgó hat világörökség rendkívüli értékének megóvásához. Aleppóra mindez különösen igaz - emelte ki akkor a bizottság. A szíriai harcok kirobbanása óta az UNESCO számos alkalommal felszólította a lázadókat és a kormányerőket, hogy kíméljék meg az ország kulturális örökségét, a nemzetközi közösség figyelmét pedig azokra a kockázatokra hívta fel, amelyeket a háborúban burjánzó illegális műkincs-kereskedelem jelent. A szíriai kormány nemrég kiürítette az ország 34 múzeumát és biztonságba helyezte tartalmukat - mondta el Bandarin.