2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

"Meg kell győzni a világot Egyiptom biztonságáról" - interjú Bács Tamással

2014. január 20. 08:11

Forradalom a régészetben és Egyiptomban

Az év elején tért haza. Hol tart jelenleg a munkafolyamat?

Amiben eltér az egyiptomi feltárás egy itthoni ásatástól, hogy mindent ott helyben kell dokumentálni. A feldolgozás persze itthon történik: az ott készített rajzok, térképek véglegesítése, a fényképek kiválasztása Magyarországon zajlik. Rengeteg képet kell készíteni, mert nem tudjuk, miből lesz eredmény. Ez az egyik szép, ugyanakkor komoly kihívása a munkának: az ideálistól igen eltérő körülmények között kell első osztályú munkát végezni. Az előkerülő tárgyak egy részét - azt, amit az egyiptomiak jelentősnek tartanak - előbb leltározzuk, majd beládázzuk, és egy lezárt raktárba szállítják őket; ezeket nagyon komolyan őrzik.

A magyar misszió leletes ládáját készítik beszállításra (fotó: Gebauer Szabolcs)

A régészetben - szokás mondani - igazi forradalom zajlik -, egyre-másra hallani olyan kutatásokról a világ minden tájáról, amelyeket a legmodernebb eszközökkel - földradarral, drónokkal vagy éppen magnetométerrel - végeznek. Milyen modern technika áll az Önök rendelkezésére?

Magnetométer - a sziklás terepen - a mi esetünkben nem igazán működik. Ezt a sík területen, a deltában használják. Persze más modern eszközök is vannak, például a háromdimenziós szkenner, egy-két expedíció próbálkozott vele a síroknál, illetve a karnaki templomban, de ezek nagyon kezdetleges stádiumban járnak és nem mellesleg méregdrága technikáról van szó: 30 milliós összegről beszélünk, ami nekünk az ásatás többéves költségvetésének felel meg. A jövő viszont egyértelműen ez. Igaz, a fotótechnikában bekövetkező hatalmas fejlődés ellenére a kézzel végzett munkát a mai napig nem lehet kiváltani.

A Közel-Keleten végigsöprő forradalmi hullám Egyiptomot is elérte, ahol már a sokadik rezsimváltás zajlik. A kioltott emberéletek mellett az arab tavasz a kulturális örökségben is pótolhatatlan károkat okozott. Mennyiben érezték ezt a saját bőrükön?

A sír falfestményeinek egyik részlete

A mi munkánkat a forradalom nem akadályozta. Bár itthonról hallgatva a híreket eléggé elbizonytalanító volt a helyzet, a helyszínen dolgozó kollégák igyekeztek megnyugtatni, mondván, nincs probléma, s igazából biztattak minket. A helyszínen azt tapasztaltam, hogy a hivatal működik, s persze biztosan vannak feszültségek, de az egyiptomiak próbálják ezt nem érzékeltetni felénk. Az ügyintézés sem volt nehézkes, Luxorban nyugodtabb volt a légkör, mint egy-két éve. Egyben viszont nagyon is kézzelfogható a probléma: ez pedig a turizmus. Szomorúan tapasztaltuk, hogy míg korábban százezrek, milliók fordultak meg évente Thébában, addig most jó, ha láttunk 30-40 turistát. Ez természetesen kihat a helyi lakosság életére, mivel sokan a turizmusból élnek, s ők egyre nehezebbnek érzik az életet, ezt a velünk dolgozó fizikai munkások is mondták. A biztonsággal sem volt különösebb gond, sőt újabb sírokat tesz látogathatóvá a turisták számára a régészeti hivatal, de például már olyan terv is van, hogy a nyugati parton a thébai nekropoliszt a Királyok völgyétől a Királynék völgyéig este is megnyitják, így a sírok világítás mellett is megcsodálhatók lesznek. Jók az elképzelések, de meg kell győzni a világot, hogy biztonságos odajönni.

Kissé paradox helyzet, de Szíriából is ezt hallani: az országban polgárháború dúl, miközben a régészek viszonylag zavartalanul dolgoznak...

Szíriát össze sem lehet hasonlítani Egyiptommal. Az emberek itt nagyon optimisták, a kétkezi munkás és a kairói elit is ugyanúgy pozitív várakozással tekint a következő választások elé. Ezt próbálják megértetni a világgal. Egyiptom nem Líbia, Szíria vagy Irak. Azt érdemes megfigyelni, hogy Egyiptom  modern történetében ezek a konfliktusok, fellángolások ugyan kegyetlenek voltak, de rövid ideig tartottak, rendszerint hamar konszolidálódott a helyzet. Nem a permanens háború országa, mint amilyen Líbia vagy Irak. Büszkék is rá, és az arab világ intellektuális központjának tartják magukat.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár