Ehnaton: őrült vagy zseni?

Leszámolás a múlttal

El-Amarna. A Kairótól több mint 300 kilométerre délre fekvő város egykori pompájára ma szinte semmi nem utal. Közismert neve, a Tell el-Amarna félrevezető, mert tell, azaz régészeti jelentőségű domb nincs a sivár, barátságtalan, lapos területen és környékén. Pedig mintegy 33 évszázaddal ezelőtt El-Amarna, azaz Ahet-Aton még több tízezer egyiptominak adott otthont, s egy rövid ideig a birodalom fővárosa volt. "Aton fényhegyének" gyors felemelkedését legalább olyan gyors hanyatlás követte, a város alig két évtized múltán teljesen elnéptelenedett.

El-Amarna alapítója, az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia tizedik fáraója, Ehnatonnak az egyiptomi hitvilágra és a szokásokra gyakorolt hatása még évszázadokkal az i.e. 1336-ban bekövetkező halálát követően is élénkén élt az emberek emlékezetében. Az eretnekként megbélyegzett, a világ legkorábbi monoteista vallásának bevezetésén fáradozó vallásreformer fáraóval nem bántak kesztyűs kézzel kortársai: nevét és családtagjaiét eltüntették, kivakarták a falfeliratokból, szobrainak arcát pedig összetörték. A rebellisnek és zsarnoknak kikiáltott Ehnaton emiatt is válhatott Egyiptom történetének egyik legérdekesebb, ugyanakkor legvitatottabb szereplőjévé.

Pedig kevesen múlt, hogy nevét elfelejti az utókor. A trónörökös ugyanis Thotmesz nevű bátyja volt, aki azonban váratlanul fiatalon meghalt, így mikor apjuk, III. Amenhotep i.e. 1353-ban eltávozott az élők sorából, Ehnaton foglalhatta el a trónt IV. Amenhotep néven. Hivatalosan az egyik legrégebbi isten, Ámon koronázta meg, s hamarosan megkezdte kultuszának központjában, a karnaki templomban felépített új, még díszítetlen kapu képeinek és feliratainak kialakítását. Azonban már uralkodásának legelején megjelenik Aton, akinek tiszteletére a templom tőszomszédságában - nem kevés bosszúságot okozva a "régi" hit követőinek - megépítette Gempaatont.

Egy kis Aton-templom El-Amarnában

IV. Amenhotep uralkodásának elején több kísérletet is tett a többi egyiptomi isten kultuszának háttérbe szorítására, ám a napkorong imádatának kizárólagossá tételét csak trónra kerülésének ötödik évében rendelte el. Ehnaton - aki Aton tiszteletére ekkor hagyta el az Amenhotep nevet - az ötödik évben kezdte építtetni új, kizárólag Atonnak szentelt fővárosát Thébától északra, a Nílus partján: ez volt Ahet-Aton. Ehnaton felismerte, hogy hiábavaló lenne küzdeni Ámon és Ámon papsága ellen, ezért egy új, a már létező vallási kapcsolatoktól mentes települést alapított, leszámolva kétezer év vallási hagyományaival.

A monstre építkezés szélsebesen folyt, az uralkodócsalád már két évvel az építkezések megkezdése után beköltözhetett a város északi részébe. Maga a város nagyrészt tudatos tervezés eredménye volt; határait határkősztélék jelölik ki, amelyeken Ehnaton városalapító nyilatkozata olvasható. De a sztélékről megtudjuk Ahet-Aton alapításának pontos dátumát is: az 5. uralkodási év 8. hónapjának 13. napja. A település 15 év alatt készült el, s mintegy 50 ezer ember – főleg hivatalnokok, katonák, kétkezi munkások és az Ehnaton udvartartásával érkező szolgák – lakta.

Az Aton-kultusz otthonának megteremtése mellett egyéb, sokkal praktikusabb motivációk is meghúzódhattak az uralkodói elhatározás mögött: Ehnaton arra törekedett, hogy a hozzá lojális tisztviselőkkel vegye körbe magát és távol tartsa belső ellenzékét. A múlttal való radikális szakítás másik szembetűnő terepe az építészet volt. Ehnaton a templomok teljes szerkezetét megfordította, ugyanis míg korábban a világosság néhány kis ablakra és lámpára korlátozódott, egyre hangsúlyosabbá váltak a nyitott tetejű, kőoltárokkal teli belsők, a szentélyek, ahova a templomok árnyékos bejáratától lehetett eljutni.

1. Leszámolás a múlttal
2. Reform mindenhol

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról