Áprilisban adják át a Várkert Bazárt
2014. január 20. 15:11
Korábban
Ybl hatalmas öröksége
Ybl Miklós 1814. április 6-án született Székesfehérvárott. A bécsi Polytechnikumon folytatott tanulmányai során négy évet dolgozott Pollack Mihállyal, majd id. H. Koch bécsi irodájában tanult. Pollack megbízásából a pesti Német Színház átalakításához készített terveket, 1841-ben pedig tanulmányutat tett Észak-Itáliában. Hazatérve, Pollack Mihály fiával, Ágosttal együtt tervezték az ikervári Batthyány-kastély újjáépítését, majd Pesten a Károlyiak Egyetem utcai palotáját fejezte be. Később a nagykárolyi és csurgói kastélyokon dolgozott, és Károlyi István fóti kastélyát toldotta meg szárnyakkal. 1845-55 között építette első fő művét, a romantikus stílusú fóti templomot.
Opera (fotó: Fortepan)
Első pesti alkotása a Múzeum körúti Unger-ház szintén romantikus. Stílusa az 1860-as évektől közeledett a neoreneszánszhoz. 1860-62-ben tervezte a Budai Takarékpénztár palotáját a Lánchídnál, (ez elpusztult a II. világháborúban), majd a Ganz-mauzóleumot, a Kálvin téri Geist-házat (ez is elpusztult), s a Nemzeti Múzeum mögötti Károlyi és Festetics-palotákat, 1865-ben építette a Sándor utcai ideiglenes képviselőházat (ma Olasz Intézet). E környéken a Pálffy- és a Dégenfeld-palota is az ő műve. Bérházak, paloták, kastélyok mellett a Rác fürdő gőzfürdőjét és a Pesti Hazai Takarék Egyetem utcai intézetét építette.
1866-79 között tervezte a Ferencvárosi neoromán templomot, majd a szigeti Margit fürdőt (ez a remek épület megrongálódott a II. világháborúban, majd lebontották). 1870-től épültek neoreneszánsz mesterművei: a Vámház (ma Közgazdaságtudományi Egyetem), a Várkert Bazár és az Operaház. 1867-ben vette át Hild Józseftől a Bazilika építkezését, amelyet az északi és déli oldalfal kivételével, a kupolával együtt, teljesen reneszánsszá formált át. (A belső teret Ybl halála után Kauser József alakította ki.) A királyi palota krisztinavárosi szárnya és nagy udvara is az ő műve.
A füzérradványi Károlyi kastély (Fortepan)
Munkásságát még életében elismerték. Elnöke volt a Magyar Mérnök- és Építészegyletnek, tagja a Fővárosi Törvényhatósági Bizottságnak, majd 1885-ben a főrendiház tagjává nevezték ki. 1866-ban megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, 1882-ben pedig a Lipót-rend lovagkeresztje kitüntetést. Felesége Lafite Franciska volt, házasságukból egy fiú született. Ybl Miklós 1891. január 22-én, Budapesten hunyt el.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
