Azonosították a mártírkirálynő maradványait
2014. január 13. 14:02
DNS-elemzéssel sikerült azonosítani a grúz ortodox egyház által szentként tisztelt Ketevant, akit négyszáz évvel ezelőtt azért végeztek ki, mert ragaszkodott vallásához és mert nem akart a perzsa uralkodó háremébe tartozni.
Korábban
Ketevan a grúziai Kaheti királyság trónörököse, Dávid felesége volt. Mikor férje váratlanul elhunyt, Ketevan foglalta el a trónt, de hamarosan szembetalálta magát a Perzsiát felvirágoztató I. (Nagy) Abbász félelmetes hadseregével. A perzsa uralkodó leigázta a királyságot és foglyul ejtette Kaheti királynőjét, akit Sirázba vitt. Ketevan éveken keresztül sínylődött a perzsa városban; Abbász arra kérte, adja fel vallását, térjen át az iszlámra és legyen háremének tagja. Ketevan ellenállt, mire megkínozták, majd 1624-ben megfojtották; a grúz ortodox egyház később szentté avatta a mártírkirálynőt.
Halála előtt Ketevan kapcsolatba lépett két, a birodalomban térítő portugál Ágoston-rendi szerzetessel, akik hamarosan a keresztény vallásához mindvégig ragaszkodó királynő csodálói lettek. A legenda szerint a két szerzetes Ketevan halála után három évvel kiásta és elrejtette a királynő földi maradványait, majd kicsempészték azokat a birodalomból. Portugál feljegyzések utalnak arra, hogy néhány csontját a délkelet-indiai Goába vitték, ahol a Szent Ágoston-templom egyik ablakába, egy fekete szarkofágba helyezték az ereklyéket.
Ketevant megfojtják
Az idő nem volt kegyes a csontokhoz. A templom beomlott, a benne található vallási emlékek egy részét pedig eladták. 2004-ben Niraj Rai, a haidarábádi (India) Centre for Cellular and Molecular Biology kutatója vezetésével ásatások kezdődtek a területen, ahol találtak egy törött karcsontot, két másik csontmaradványt, illetve kődobozokat; hogy megállapítsák, a maradványok vajon tényleg a mártírkirálynőhöz tartoznak, kivonták belőle a kizárólag anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-t (mtDNS).
A genetikai kutatásból kiderült, hogy a női csont az U1b-haplocsoportba tartozott - olvasható a Mitochondrion januári számában. Elemezték 22 ezer indiai mitokondriális DNS-ét, de közülük senki sem tartozott a ritka haplocsoportba, ellenben 30 megvizsgált grúz embernél igen gyakori volt. Jean-Jacques Cassiman, a Leuveni Egyetem genetikusa üdvözölte a kutatás megállapításait, de hangsúlyozta, a tudósok végkövetkeztetése a statisztikán alapul, így bár a felfedezés megerősíti azt a feltételezést, hogy a csontok Ketevané, a bizonyíték még mindig nem elegendő az azonosításhoz.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2010
- Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
- Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
- Interjú Oborni Terézzel
- Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
- Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
- A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
- Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
- Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
- Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20