2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Azonosították a mártírkirálynő maradványait

2014. január 13. 14:02

DNS-elemzéssel sikerült azonosítani a grúz ortodox egyház által szentként tisztelt Ketevant, akit négyszáz évvel ezelőtt azért végeztek ki, mert ragaszkodott vallásához és mert nem akart a perzsa uralkodó háremébe tartozni.

Ketevan a grúziai Kaheti királyság trónörököse, Dávid felesége volt. Mikor férje váratlanul elhunyt, Ketevan foglalta el a trónt, de hamarosan szembetalálta magát a Perzsiát felvirágoztató I. (Nagy) Abbász félelmetes hadseregével. A perzsa uralkodó leigázta a királyságot és foglyul ejtette Kaheti királynőjét, akit Sirázba vitt. Ketevan éveken keresztül sínylődött a perzsa városban; Abbász arra kérte, adja fel vallását, térjen át az iszlámra és legyen háremének tagja. Ketevan ellenállt, mire megkínozták, majd 1624-ben megfojtották; a grúz ortodox egyház később szentté avatta a mártírkirálynőt.

Halála előtt Ketevan kapcsolatba lépett két, a birodalomban térítő portugál Ágoston-rendi szerzetessel, akik hamarosan a keresztény vallásához mindvégig ragaszkodó királynő csodálói lettek. A legenda szerint a két szerzetes Ketevan halála után három évvel kiásta és elrejtette a királynő földi maradványait, majd kicsempészték azokat a birodalomból. Portugál feljegyzések utalnak arra, hogy néhány csontját a délkelet-indiai Goába vitték, ahol a Szent Ágoston-templom egyik ablakába, egy fekete szarkofágba helyezték az ereklyéket.

Ketevant megfojtják

Az idő nem volt kegyes a csontokhoz. A templom beomlott, a benne található vallási emlékek egy részét pedig eladták. 2004-ben Niraj Rai, a haidarábádi (India) Centre for Cellular and Molecular Biology kutatója vezetésével ásatások kezdődtek a területen, ahol találtak egy törött karcsontot, két másik csontmaradványt, illetve kődobozokat; hogy megállapítsák, a maradványok vajon tényleg a mártírkirálynőhöz tartoznak, kivonták belőle a kizárólag anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-t (mtDNS).

A genetikai kutatásból kiderült, hogy a női csont az U1b-haplocsoportba tartozott - olvasható a Mitochondrion januári számában. Elemezték 22 ezer indiai mitokondriális DNS-ét, de közülük senki sem tartozott a ritka haplocsoportba, ellenben 30 megvizsgált grúz embernél igen gyakori volt. Jean-Jacques Cassiman, a Leuveni Egyetem genetikusa üdvözölte a kutatás megállapításait, de hangsúlyozta, a tudósok végkövetkeztetése a statisztikán alapul, így bár a felfedezés megerősíti azt a feltételezést, hogy a csontok Ketevané, a bizonyíték még mindig nem elegendő az azonosításhoz.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár