2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

Kik voltak az egri vár védői?

2013. december 10. 14:27

Van élet az ostrom után

A védők ostrom utáni életéről - ahogy azt korábban említettük - nagyon keveset tudunk. A sikeres védekezést követően az uralkodó, I. Miksa által összehívott országgyűlés általános adakozásra szólította fel az ország nemességét, jobbágyportánként pedig tíz dénáros különadót vetettek ki arra a célra, hogy a vár sebesültjeit és rokkantjait segítsék. Az uralkodói parancslevél, amelyben azt szabályozták, ki mennyi segélyt kapjon, az egyetlen olyan jegyzék, amelyből a közrendű várvédőkről információt szerezhetünk. A forrás a regény 1923. évi kiadásától kezdve kötelező melléklete a könyvnek, ezt Gárdonyi Géza utolsó akaratának megfelelően csatolták a kötetekhez. A lista összeállítója az író fia, Gárdonyi József volt.

A regény főszereplőinek sorsa igen tragikus volt. Gárdonyi regényében ezt nagyon jól megoldott koreográfiával oldotta meg: Sárközi cigány éppen akkori feleségének jóslata során röviden rávillant azokra az eseményekre, amelyek Dobó és Bornemissza sorsát 1552 után meghatározta.

Dobó István az ostromot követően nagy birtokadományokban és rangemelésekben részesült. 1552 novemberében Mekcseyvel együtt felmentését kérte a vár vezetése alól. 1553 májusában erdélyi vajdává nevezték ki, és a következő években igyekezett megtartani az egyre jobban elszakadó területet I. Ferdinánd pártján, ami végül nem sikerült. Ugyanekkor az uralkodó a családot az ország bárói közé emelte. 1568-ban felső-magyarországi főurak Habsburg-ellenes felkeléséről érkeztek hírek Bécsbe. Az egyik gyanúsított az ekkor már igen öreg Dobó István volt. 1569-ben Sopronba csalták, ahol elfogták. Élete végét - ahogy a cigányasszony megjövendölte a regényben - börtönben töltötte, innen már betegen szabadult, és 1572 júniusában meghalt. Bornemissza Gergely élete jóval hamarabb ért véget. A regény főhőse kétszer házasodott, de egyik feleségét sem hívták Évának. Első felesége, Fügedi Oláh Erzsébet, 1554 januárjában már halott volt, amikor az egri vitéz megülte lakodalmát az egri várban Sigér Dorottyával. Bornemissza János nevű gyermeke (aki Gárdonyi művében Jancsikaként szerepel) e második házasságból születhetett.

A vár sikeres védelmét követően Bornemissza több királyi adományban részesült Abaúj és Sáros megyékben, illetve Eger környékén. 1553. március 11-én Bornemissza Gergely átvette az egri vár és a püspöki javadalmak kezelését. A vár újjáépítése során ő tervezte és építtette a Gergely-bástyát. Az 1554-es év azonban véget vetett sikeres pályafutásának. 1554 novemberében a füleki basa adóztató katonái ellen indult, de Keresztesnél, Csincse határában csatát vesztett, és az oszmánok elfogták. Bornemissza előbb a budai pasa tömlöcében raboskodott, majd megpróbálták kiváltani egy gazdag török fogollyal, de az alkudozások nem jártak sikerrel. 1554 novemberében elindították a foglyot Konstantinápolyba, ahol a híres Héttoronyban raboskodott. Felesége 1555 januárjában levélben kérte Nádasdy Tamás nádort, járjon közbe szabadulása érdekében. A közbenjárás sikertelen volt: Ahmed pasa, Eger várának sikertelen ostromlója kivégeztette Bornemissza Gergelyt, akit 1555 szeptemberében akasztottak fel.

Bornemissza Gergely még Budán írta meg végrendeletét, abban a tudatban, hogy három nap múlva Konstantinápolyba szállítják. Ekkor még erősen bízott abban, hogy a kiszabadítása érdekében folytatott tárgyalások sikeresek lesznek. A végrendelet nagyobbik része éppen arról rendelkezik, milyen lépéseket tegyenek meg szabadulása érdekében.

Mekcsey István sorsa többi társához hasonlóan nem volt szerencsés. 1553. február elején az ostrom fáradalmait otthonában kívánta kipihenni, amikor út közben Várkony faluba érkezett. Itt „útra való segítségöt kére", fát és egyéb szekereket követelt a falubeliektől, akik ezt megtagadták, sőt, a feltehetően igen nagy hanggal támogatást kérő Mekcseyt az egyik paraszt fejszével homlokon sújtotta, azután dárdával leszúrták.

Gárdonyi regénye mind a mai napig az egyik legnépszerűbb olvasmány hazánkban. Az író születésének 150. évfordulója arra nyújtott kitűnő lehetőséget, hogy a Magyar Nemzeti Levéltár egy tablókiállítás keretében mutasson rá az író történelmi regényein keresztül a levéltárakban található történeti források szerepére, a történeti valóság és a regény közötti különbségekre, a Gárdonyi által használt valós történeti tényekre.

H. Németh István cikke a Magyar Nemzeti Levéltár Archívumában található.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár