Az eddig ismert legrégebbi maja freskót fedezték fel

Az 1300 éves, a késő klasszikus korban keletkezett freskót a chilonche-i palota ún. hatos szobájában tárták fel a kutatók. A helyiséget évszázadokkal ezelőtt lezárták, gyakorlatilag befalazták a maják, így megfelelő klíma alakult ki a teremben, míg az épület többi részében a hajdanában színpompás falfestmények egytől egyig elhalványodtak.

"Ez a felfedezés túlzás nélkül egyedülálló, ugyanis történelmi és művészeti aspektusból, valamint a kép technikai kivitelezésének szempontjából is kivételes alkotásról beszélünk. Az alakok plaszticitása, a színek szinte példa nélküli konzerválódása és a trópusi körülmények között való megőrződése egyszerűen fantasztikus" - mondta Cristina Vidal, a projekt tudományos igazgatója.

A maja nép természetes összetevőket használt, hogy megteremtse a falfestmények lenyűgöző színvilágát. A leghíresebb szín a maja kék, amelynek az összetevőit a szakértők folyamatosan kutatják; az elemzések során azt már évekkel ezelőtt megfejtették, hogy az indigó és a paligorszkit nevű, fehér színű agyagásvány a szín alapanyagai közé tartozik.

Egy másik részlet a freskóról

Ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, a Valenciai Egyetem kutatói egy másik pigmentet is azonosítottak a mintákban, az ún. dehidroindigót, amely valószínűleg az indigó oxidálódása során jött létre, amikor a maja-kéket előállító hőnek tették ki. Az indigó kék, a dehidroindigó pedig sárga, így a két festékanyag jelenléte igazolhatta a maja-kék többé-kevésbé zöldes tónusát. A domináns szín a majáknál a vörös, amelyet a vas-oxid vízzel történő keverése által hívtak életre. A fehéret mészből, a feketét és a szürke különböző árnyalatait faszénből, a sárgát pedig a goethit (más néven: bársonyvasérc) nevű ásványból nyerték.

A freskón felnőtt férfiak és nők, valamint gyermekek láthatók, a legtöbbjüknél pedig a neveket is megjelölték valamilyen módon, így a kutatók először az egyes alakok azonosítására törekszenek. A képre különböző társadalmi rétegből származó személyek kerültek, akik áldozati ajándékokat hoznak valamilyen jeles személyiség elé. A régészek úgy vélik, a falfestményen egy történelmi kép, s nem egy mitológiai esemény tárul a nézők szemei elé.

A La Blanca-i régészeti övezettől 15 kilométerre délnyugatra található chilonche-i palota magántulajdonban lévő földön áll, ily módon a leletek őrzése, a különböző klimatikus hatásoktól való megóvása, valamint az egyszerű megközelítése is komoly kihívások elé állítják a guatemalai tudósokat. A turisták pedig jó ideig bizonyosan lemondhatnak a terület látogatásáról.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején