Amiben nem a németek járnak az élen

Sokan megelőzik a németeket

Németország "nagyon jól és hatékonyan" dolgozta fel a náci múlt számos vetületét, de "a művészet nem tartozik ezek közé" - mondta Anne Webber, a Londonban működő CLAE társelnöke a Der Tagesspiegel című lapnak. A második világháborúban zsákmányolt európai műkincsek helyzetének rendezésén dolgozó szervezet (Commission for Looted Art in Europe) az 1998-ban 44 ország által aláírt úgynevezett washingtoni alapelvek érvényesülését vizsgálja, és fejleszti a lootedart.com oldalon elérhető adatbázist, amely több tízezer műtárgy adatait tartalmazza.

A megállapodás szerint valamennyi részes államnak törekednie kell a nácik által elrabolt műkincsek azonosítására, igazságos és méltányos megoldást kell találni a visszaszolgáltatásukra, és mindezt a lehető legátláthatóbb módon kell végezni. A megállapodás azonban nem nemzetközi jogi dokumentum, vagyis nem kötelezi az államokat semmire. Ugyanakkor például Ausztriában külön törvényt hoztak a nácizmus idején elrabolt tulajdontárgyak visszaszolgáltatásáról.

Az egykori Nyugat-Németországban 1963-ig lehetett igényelni az 1933-1945-ös időszakban elkobzott vagyontárgyak visszaszolgáltatását. Az ország újraegyesítése után ismét megnyitották a lehetőséget, de csak a volt NDK területén elrabolt vagyontárgyakért lehetett jelentkezni, és csak 1993 júliusáig. A washingtoni konferencia után nem alkottak új törvényt Németországban, és egységes, valamennyi tartományra vonatkozó eljárást sem dolgoztak ki. Anne Webber szerint az eljárások átláthatósága sem kielégítő.

A bajorországi múzeumokhoz például nagyjából 5 ezer műtárgy került a náci korszakban, a müncheni művészettörténeti kutatóintézetben pedig megvan a nemzetiszocialista rendszer idején kényszerárverésekkel foglalkozó Adolf Weinmüller aukciósház összes katalógusa, vagyis lenne miből kiindulni ahhoz, hogy a washingtoni megállapodás szellemében feltárják a gyűjteménygyarapodás hátterét. A szakértők azonban a nyilvánosság kizárásával és lassan dolgoznak, éppen úgy, mint a nácik megbízásából dolgozó műkereskedő, Hildebrand Gurlitt fiának müncheni lakásában 2012-ben talált képek ügyében - mondta a CLAE vezetője.

Amikor pedig mégiscsak kiderül egy műtárgyról, hogy üldözött zsidóktól került egy német múzeumhoz, az intézmény saját hatáskörben dönt a visszaszolgáltatásról, és így rögtön érdekkonfliktus keletkezik. Más országok ebben is jóval előrébb tartanak, Nagy-Britanniában, Hollandiában és Ausztriában is független testület dönt az ilyen ügyekben - emelte ki Anne Webber.

1. Sokan megelőzik a németeket
2. Szerény eredmények

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók