2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A rómaiak találták fel a Facebookot is

2013. november 12. 08:28

A falakra pingált graffitikkel az ókori rómaiak kvázi-közösségi hálózatot hoztak létre, ahol a politikai jellegű üzengetés mellett a szexuális élet kiteregetésére is sor kerülhetett - olvasható egy új könyvben.

A graffitik igen elterjedtek voltak az ókorban. Pompeji falait rengeteg ilyen szöveg borította, köztük reklámok, versek, pajzán rajzok és politikai feliratok. A pompeji politikusok például a városfalakat használták a választókkal való kapcsolattartásra és ezen a felületen juttatták el politikai üzeneteiket, amitől szimpátiájuk és a rájuk adott szavazatok növelését remélték.

Ez a fajta kommunikációs csatorna persze nem csak egyirányú lehetett: a falakon élhették ki magukat az egyszerű római polgárok is, világgá kürtölve örömüket, vagy éppen bánatukat, mintegy közösségi hálózatot létrehozva. Writing on the Wall: Social Media - The First 2,000 Years című könyvében Tom Standage arról értekezik, hogy a ma ismert közösségi hálózatok előfutárát lényegében a rómaiak hozták létre jó kétezer évvel ezelőtt, a mai felhasználók pedig ókori „társaik” örökösei. Szerinte ha az olyan történelmi személyek, mint Thomas Paine vagy Luther Márton ma élne, ugyanúgy ezen csatornákat használnák üzeneteik célba juttatásához.

Definíciója szerint a közösségi média egy olyan környezet, ahol az információátadás egyes személyek között társadalmi kapcsolatokon keresztül zajlik, abból a célból, hogy egy közösségen belül párbeszédet hozzanak létre. Ez igaz a történelmi korok emberére is, minekután – a tömegmédia és a nyomtatott lapok megjelenéséig – évszázadokon át hasonló formában, „megosztott” formában történt az információcsere.

A rómaiak már a Forum falain is így üzengettek egymásnak: például graffitin fejtették ki véleményüket egy-egy szállóról, vagy éppen itt adtak hangot politikai elköteleződésüknek, de szexuális hódításukról is falakra vésett szövegeken keresztül hencegtek. Példák a későbbi korokból is jócskán előfordulnak, Sir John Harington, a vécé 16. században élt feltalálója epigrammákban kommunikált a világ dolgairól, Luther pedig – már ha hihetünk a történelmi legendának – a személyközi, "decentralizált" kommunikáció formáját valósította meg azzal, hogy kiaggatta 95 pontból álló tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár