Öt bámulatos régészeti felfedezés a Szentföldről

Vár a júdeai hegyekben

A Holt-tenger mellett, Izrael területén álló maszadai erődöt Nagy Heródes (i.e. 73-i.e. 4) eredetileg téli pihenőhelynek szánta, miközben arra is gondolt, hogy az építmény biztonságot nyújtson egy esetleges zsidó felkelés, vagy római támadás ellen. Az egyetlen hatalmas, 200-300 méter magas, 550 méter hosszú és 300 méter széles sziklára épült erőd luxuspalotákkal, barakkokkal, raktárokkal, fürdőkkel és – mivel saját vízforrással nem rendelkezett – ciszternákkal büszkélkedett; az erőd a tengerszinttől 60 méteres magasságban (a Holt-tengertől számítva 400 méterre) helyezkedett el.

A helyszínt 1842-ben azonosították, de csak 1963 és 1965 között tárta fel Jigael Jadin izraeli régész. A távolságok és a száraz időszak miatt gyakorlatilag kétezer éven át háborítatlan maradt, a rómaiak nyugati oldali rámpáját még meg lehetett mászni. Az épületek restaurálása azóta tart: felújították Heródes két palotájának falfestményeit és a római fürdőket, de azonosították és helyrehozták a zsinagógát, a raktár- és lakóépületeket is, s még megvan a római ostromsánc, illetve a falakon kívül épült 11 római barakk is.

A jól ismert történet szerint az Eleázár ben Jáir vezette maroknyi zsidó felkelőcsoport i.e. 72-ben a megközelíthetetlen erődöt választotta a rómaiakkal szembeni ellenállás utolsó bástyájának. Nagyjából 960 zsidó: férfiak, nők és gyermekek vették be magukat az erődbe, de a nyolc-kilencezer római legionárius ellen esélyük sem volt. A szinte bevehetetlen vár több mint három évig állt ellen a római támadásoknak. Végül a megmaradt zelóta védők tömeges öngyilkosságba menekültek, hogy ne kerüljenek élve az ostromlók kezére.

Az öngyilkosság történetét az első századi zsidó történetíró, Josephus Flavius örökítette meg, ám azt korábban többször is kétségbe vonták, és ma több szakértő úgy gondolja, hogy a műben az eredeti történetet vagy nagyon felnagyították, vagy sosem történhetett meg. A régészeti eredmények már eddig is többször cáfolták Josephus elbeszélését: a történetíró például a két feltárt palota közül csak egyről tesz említést, 960 áldozatról beszél, de csak 28 ember csontvázát találták meg, s miközben több épület is leégett, ő csupán egy tűzesetet említ.

1. Ahol Dávid és Góliát összecsapott
2. Rejtélyes kőhalom a Galileai-tengerben
3. Jézus hajója
4. Vár a júdeai hegyekben
5. Mit mutat a Madaba-térkép?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1956

• Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
• Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
• Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
• Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
• Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után 
• 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
• Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban 
• „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
• Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye