2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

Hogyan kell védeni a Szent Koronát?

2013. november 8. 09:50 MTI

A Szent Korona nemzeti jelkép, szélsőségesnek számít, aki számára nem az - ebben egyetértett négy parlamenti párt képviselője egy csütörtöki budapesti konferencia pódiumbeszélgetésén.

A tanácskozáson L. Simon László fideszes, Hiller István szocialista, Gaudi-Nagy Tamás jobbikos és Schiffer András LMP-s képviselő fejtette ki véleményét. L. Simon László üdvözölte, hogy megváltozott a baloldal viszonyulása a nemzeti jelképekhez. Hiller István szerint a köztársaságpártiság és a polgári fejlődés nem áll szemben a Szent Korona tiszteletével, de a korona nem a hatalom forrása.

Gaudi-Nagy Tamás szerint a Szent Korona "a nemzet egységét kifejező élő test", amelyből a hatalom származik. Csak a Szent Korona alapján lehet jó államot építeni és működtetni, és helyes, hogy maga a Szent Korona az új szabályozás szerint büntetőjogi védelmet élvez. Schiffer András azt hangsúlyozta, hogy a Szent Korona nem a hatalom forrása, nem jogforrás, és büntetőjogi védelme ellentétes a szólásszabadsággal. Még ha nagy becsben áll is, nem büntetőjogi szankcióval, hanem megvetéssel kell sújtani azt, aki megengedhetetlen gúny tárgyává teszi.

A Doktoranduszok Országos Szövetsége által az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szervezett konferencián Pálffy Géza történész, a 16-18. század kutatója kifejtette: a koronázás Mohács után, az újkorban reprezentálta többi között a középkori magyar állam folytonosságát és a Habsburg-monarchián belüli szuverenitását. A szakember elmondta, hogy nemrég Bécsben egy árverésen a Kremllel szemben licitálva vette meg a magyar állam a magyar királyi udvarmester 1792-es, az első budai koronázási ceremónián használt pálcáját.

Pálffy Géza, a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjának támogatásával a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban másfél éve működő Szent Korona-kutatócsoport vezetője szerint szerencsés lenne, ha a koronázási jelvényeket egy helyen őriznék, de e helyett ma a korona, a jogar, a kard és az országalma a Parlamentben van, a palást viszont, amely az egyetlen Szent István korabeli koronázási ereklye, a Nemzeti Múzeumban található. A kutató szerint azon lehet vitatkozni, hogy hol kellene őrizni az Szent Koronát, de azon nem, hogy jóval több, mint a királyság jelképe. A mindenkori politikai elitnek joga van a korona használatára, a kérdés hogy jól használja-e.

Ifjabb Bertényi Iván történész, a korona 19. századi története kapcsán elmondta: még az egyértelműen köztársaságpárti Szemere Bertalan is tisztelte a Szent Koronát, bár úgy vélekedett: "e föveg nem emberfőre való". A kormány 1849. nyári menekülése során a hagyományokra tekintettel nem vitték ki az országból, a történelmi országhatár közelében, Orsovánál elásták. Ferenc József egyik ügynökének sikerült a magyar emigrációban kikémlelni a korona rejtekhelyét, amely így került 1853-ban a császárhoz. Ferenc József a magyar törvényekre nem akart esküt tenni, de tisztelte annyira a koronát és a magyarok ahhoz fűződő érzéseit, hogy visszaszállítatta Magyarországra.

Ferenc Józsefet ezután 1867-ben a Szent Koronával koronázták meg Budán a Mátyás-templomban, a koronázási esküt Pesten a mai Március 15. téren tette, és a négy égtáj felé a Lánchíd pesti hídfőjénél emelt királydombon sújtott kardjával. A tér ezután Ferenc József nevét viselte, jelenleg Széchenyi tér - idézte fel a szakember.

Ifjabb Bertényi Iván azt mondta: a Szent Korona eszméje korábban kifejezte a rendi sérelmi politikát, majd a Szent Korona országainak egységét, továbbá a király és a nemzet közötti hatalommegosztást. A reformkor gazdasági, társadalmi átalakulásaihoz azonban kevésbé kapcsolódott a Szent Korona eszméje. Véleménye szerint a Szent Korona nem tehető a modern Magyarország közjogi alapjává, ugyanakkor jóval több, mint egy államforma jelképe, ezért egy köztársaság címerében is szerepelhet. A korona jó helyen van a Parlamentben, jelképe a magyar államnak és kifejezi a nemzet egységét - mondta a történész.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár