Karadzic nem akart közös államot Szerbiával

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) 1995. szeptember 5-i keltezésű beszámolója szerint "semmi kétség, hogy Karadzic élvezi a boszniai szerbek vezetőjének és a nemzetközi tárgyalások egyik kulcsfigurájának szerepét". Az elemzők szerint Karadzic nem biztos, hogy támogatná azt a tervet, amely szerint a boszniai szerb területeket Szerbiához csatolnák, mert "a Nagy-Szerbia kisebbítené az ő szerepét".

A jelentés alapján a CIA konkrét tanácsokat adott az amerikai diplomatáknak arra, hogyan viszonyuljanak Karadzichoz. Elsősorban azt említik, hogy Karadzic nem áldozná fel magát, bármit is mond nyilvános szereplései során. "Ezért egy komoly katonai fenyegetés, amely rövid távú diplomáciai elszigeteléssel párosul, és amelyet a párbeszéd megújítása követ, sokkal elfogadóbbá tenné őt a jövőbeli béketárgyalásokkal szemben" - áll az elemzésben.

Azt is megemlítik, hogy a 90-es évek elején Karadzic valószínűleg őszintén hitt abban, hogy a szerbeket elnyomják, és meg kell őket védeni Jugoszlávia szétforgácsolódásától. Ahogy azonban hatalma a boszniai szerb hadsereg segítségével nőtt, "elkezdett nőni a saját jelentőségébe vetett hite is" - emelik ki a CIA elemzői. A Milosevic és a hatalom játéka című dokumentumban a CIA kiemeli, hogy Slobodan Milosevic jugoszláv elnök nem olyan ultranacionalista, mint amilyennek mutatja magát, inkább nagy taktikus, akinek egyetlen érdeke az, hogy megtartsa hatalmát Szerbiában, bármekkora árat is kell ezért fizetnie a szerb népnek".

A CIA emlékeztetett arra, hogy Milosevic abban a pillanatban együttműködési készséget mutatott a Nyugattal, amint megnőtt a megtorlásokkal való fenyegetés lehetősége. A hírszerző ügynökség megdöbbenéssel tudósított arról, hogy Milosevic milyen könnyedén engedte át a szerbek lakta Krajinát a horvát hadseregnek, és azt is megemlítik, hogy politikai taktikázással akadályozta meg, hogy Szerbiában hevesebb reakciókat váltson ki ez a veszteség.

Egy 1995. október 24-i jelentés szerint Milosevicnek nincs akkora befolyása a boszniai szerbek körében, mint amekkorának ő azt a Nyugat szemében láttatni akarja. Néhány más dokumentumban azt említik, hogy Richard Holbrooke amerikai diplomata többször is felvetette: enyhíteni kellene a Szerbia elleni szankciókon, hogy a boszniai szerbekre is tudjon hatni, de Washington ezeket elvetette, mert szerintük nem volt ilyen befolyása.

A CIA úgy gondolta, hogy a boszniai Szerb Köztársaság elleni további horvát offenzíva veszélyeztetné a béketárgyalásokat és a civil lakosságot, de a lehetséges orosz reakciókat is fontosnak tartották kiemelni abban az október 14-én kelt dokumentumban, amely szerint "az oroszok hisztérikussá válhatnak, ha a szerbek még több területet veszítenek el" - írta a Nezavisne Novine.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Középkor

• A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában
• Férfiakat megszégyenítő bátorsággal szabadította fel Orléans-t Jeanne d'Arc
• Szokatlan házasságok színesítették az angol történelmet 
• Egy viharból mentette ki fogvatartóit a svájci szabadsághős, Tell Vilmos
• A sörfőzés szabályozásával csökkentették a kenyér árát a régi Bajorországban
• Sikeresen erősítette meg a kereszténységet Skóciában Szent Margit
• Egész életében a Római Birodalom feltámasztásáért küzdött I. Justinianus
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Senki sem akarta, hogy Őrült Johanna trónra lépjen