2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

136 életet követelt a berlini fal

2013. augusztus 13. 17:49 MTI

Németország megosztottságának áldozatai előtt tisztelgő megemlékezéseket tartottak kedden a német fővárosban az egykori berlini fal felhúzásának 52. évfordulója alkalmából.

A Bernauer Strassén lévő központi emlékhelyen Bernd Neumann kulturális államminiszter és Klaus Wowereit, Berlin kormányzó polgármestere koszorúzott. Neumann hangsúlyozta, hogy az áldozatok emlékének ébren tartása különösen azért fontos, mert a rendszerváltás után született nemzedékek az ő sorsukon keresztül érthetik meg az emberi jogokat sárba tipró keletnémet diktatúra természetét. Angela Merkel kancellár az évforduló alkalmából egy berlini gimnáziumban "helyettesített" egy történelemórán.

A Nyugat-Berlint körbezáró határőrizeti rendszert 1961. augusztus 13-án, hajnalban kezdték építeni a keletnémet munkásőrség és néphadsereg egységei. Kezdetben szigorúan őrzött drótkerítés, majd idővel három méter magas betonfal osztotta ketté a várost és képletesen egész Európát. A fal felhúzására a menekülthullám miatt volt szükség, amely azzal fenyegetett, hogy idővel elnéptelenedik az NDK. 1949-től, a két Németország megalapításától a fal felhúzásáig nagyjából 3 millióan menekültek az NDK-ból Nyugatra, a legtöbben Nyugat-Berlinen keresztül. A nagyvárosban ugyanis gyakorlatilag nem létezett ellenőrzés a keleti és a nyugati szektorok határán.

A 156 kilométer hosszú határőrizeti rendszeren 28 év alatt mintegy ötezren jutottak át Nyugat-Berlinbe. Több ezer embert viszont elfogtak szökés közben, és legalább 136-an az életüket vesztették. A többségüket lelőtték a keletnémet határőrök, mások vízbefúltak, és voltak, akik a sikertelen szökés után a börtönben öngyilkosságot követtek el. A két Németországot elválasztó határ teljes hosszát tekintve nagyjából 1400-an haltak meg menekülés közben, vagy a letartóztatás után.

Kedden megemlékezést tartottak a Potsdam melletti Glienicke-hídnál, a híres egykori határátkelőnél. Matthias Platzek, Brandenburg tartomány miniszterelnök beszédében kiemelte, hogy a fal felhúzásával a keletnémet állampárt a szó szerint bebetonozta Európa és Németország megosztottságát, és kinyilvánította: nem akarja, hogy a németek "nyitott társadalomban éljenek". A Glienicke-híd a brit John Le Carré A kém, aki bejött a hidegről című 1963-as krimijéből is ismert. Ennél a hídnál cserélték ki az elfogott kémeket a hidegháború idején.

A berlini fal 1989. november 9-ig osztotta ketté a várost, az utolsó haláleset viszont már jóval a rendszerváltás után történt. A Der Tagesspiegel című berlini lap keddi összeállítása szerint 1990. augusztus 31-én Lichtenrade városrészben egy 14 éves fiú megpróbált kalapáccsal kiütni egy kisebb darabot a betonfalból, hogy elrakja emlékbe. Eközben egy hatalmas tömb kidőlt, és maga alá temette a fiút, aki a helyszínen meghalt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár