Még mindig aktívak a szovjet kémrendszerek

A ForeignPolicy értesülései szerint a világ számos országa alkalmazza a lehallgatás útján történő információszerzést, közülük is kiemelkedik Oroszország. A hatalmas területű állam valóságos „örökséget” kapott a Szovjetuniótól, amely a hidegháború idején az egyik legnagyobb elektronikus lehallgató hálózattal rendelkezett, aminek a segítségével információkat akart szerezni az ellenséges Egyesült Államoktól és annak európai szövetségeseitől.

A magazin szerint ezek a lehallgató állomások még mindig léteznek. Bár néhányukat már megemésztette a rozsda a volt szovjet tagországokban, sok még mindig működőképes. A katonai hírszerzés történetét kutató történész, Matthew Aid megvizsgálta a nemrég feloldott CIA dokumentumokat, amely felsorolta azt a tíz darab KGB-s stratégiai rádiólehallgató állomást, amelyek a Szovjetunió felbomlása után újjáalakuló államok területén találhatók.

Ezen állomások csak egy apró, de rendkívüli fontossággal bíró részei a hatalmas szervezetnek, amely egyrészt a lehallgatást, de a beérkező információ feldolgozását is elvégezte. Az így megszerzett híreket nem csupán a KGB-nek, hanem a Glavnoje razvedivatyelnoje upravlenyijenek (GRU), vagyis a legfőbb szovjet katonai hírszerzési központnak, a Felderítő Főcsoportfőnökségnek is továbbították a szovjet ügynökök.

A kutató szerint ezek bár hidegháborús relikviák, legtöbbjük - a megszerzendő információk jelentőségétől függetlenül - még mindig figyelemmel kíséri az Egyesült Államok, Európa és még néhány ország belső és külső kommunikációját. A magazin által közreadott térképen látható, hol is találhatóak ezek az állomások.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?