A középkor óta változatlan a lepra
2013. június 17. 10:34
A lepra ma már szerencsére nem olyan gyakori, mint a középkorban volt, mivel a súlyos, fertőző betegségért felelős baktérium alig változott az elmúlt évezredben - állítja egy új tanulmány.
Korábban
Kutatók középkori európai sírokból származó csontvázakat exhumáltak, amelyekben meglepően jó állapotban megmaradt a lepra baktériumának genomja. Ez volt az első alkalom, hogy egy több száz éves lepragenomot vizsgáltak, a tudósok pedig azt a következtetést vonták le, hogy a középkori és a modern lepratörzsek felépítése és egyéb jellegzetességei közel azonosak.
A lepra, más néven Hansen-betegség (régi magyar nevén a bélpoklosság) a Mycobacterium leprae nevű baktérium krónikus fertőzésének köszönhető. A kór bőrelváltozást okoz, ami maradandóan károsíthatja az arcot, az idegeket, a szemet és a végtagokat, a lábak és a karok a másodlagos fertőzések kialakulása során deformálódhatnak. A lepra gyakran csak nagyon lassan fejlődik ki, akár 25-30 év is eltelhet, mire a tünetek megjelennek.
A betegség különösen a hűvös Skandinávia déli részén pusztított a középkorban. „Ez volt az egyik fő egészségügyi probléma a korban” – mondta el Jesper Boldsen, a Dél-dániai Egyetem biológiai antropológusa, a tanulmány egyik szerzője. A leprások száma aztán a 16. században meredeken csökkent; ahhoz, hogy megértsék, mindez miért történt, Boldsen és munkatársai öt középkori csontvázból nyertek ki DNS-t, amelyet egy mai betegből nyert mintával hasonlítottak össze.
Normális esetben ezek a vizsgálatok igen bonyolultak, mivel a gének legtöbbje az évszázadok során lebomlik, azonban néhány középkori csontváz nagy mennyiségű, jól megőrződött DNS-t tartalmazott, valószínűleg azért, mert a lepra baktériumának vastagabb sejtfala van, amely megvédhette a pusztulástól a genomot. A kutatók egy „shotgun sequencing” nevű automatizált módszert alkalmaztak, amelynek segítségével meg tudták szerezni a minta szerkezetét.
A vizsgálatok során kiderült, hogy a lepra genetikai állománya a középkor óta csaknem változatlan, így a betegség az idők során egyre kevésbé lehetett "hatásos". A 16. századtól datálható visszaszorulása valószínűleg annak tudható be, hogy az emberi népesség fokozatosan védelmet szerzett ellene, érveltek a kutatók. Az egészségesek általában száműzték azokat a lakosokat, akik megkapták a kórt, s életük végéig bujkálniuk kellett, illetve lepratelepen tengődniük. Emiatt aki valamennyire is hajlamos volt a betegségre, meghalt, aki pedig immunitást élvezett – mint a legújabb kutatások szerint a népesség mintegy 95 százaléka –, túlélte.
A lepra még ma is sújtja az emberiséget, ám már kezelhető antibiotikumokkal. 2013-ban is több mint 10 millió megbetegedéssel számolhatunk világszerte, s körülbelül 250 ezer új eset regisztrálnak évente, magyarázta Johannes Krause, a Tübingeni Egyetem paleogenetikusa a LiveSciencenek. Az emberek mellett a betegség a tatuknál is pusztít, például az Egyesült Államokban a legtöbb eset ezekhez az állatokhoz köthető. A lepra hűvösebb hőmérsékleten jobban szaporodik, a tatuknak pedig a legalacsonyabb a testhőmérsékletük az emlősök között. A tatuk valószínűleg az emberektől kaphatták el egykoron a fertőzést, amely a kutatók szerint Európából érkezhetett az Újvilágba. Az öreg kontinensre pedig Kelet-Afrikából hurcolhatták be, egyes elméletek szerint azonban a Közel-Kelet lehet a betegség otthona, esetleg maga Európa.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
kommunizmus
- Karrierje során számos álnevet viselt a rettegett Péter Gábor
- Arisztokratikus környezetben, Capri szigetén álmodozott a hatalomátvételről Lenin
- Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa
- Csak a kommunista sportvezetés tudta megállítani Papp Lacit, a „ring lovagját”
- Négy amerikai elnökkel is találkozott az emigrációba kényszerült Varga Béla
- Nemzetközi nyomásra enyhítették a kommunisták a Mindszenty bíboros elleni ítéletet
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének
- Abszurd részleteket is kikényszerítettek a vallatók a Rajk-per vádlottjaiból
- A Sztálin-szobor felállításának ürügyén pusztították el a kommunisták a Regnum Marianumot
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.