Elfelejtett ősi városok
2013. május 28. 12:47
Manapság nehéz elképzelni, hogyan válhat lakatlanná egy város, azonban a történelem viharai közt nem egy virágzó település lett eggyé a földdel. Ennek okai szerteágazóak lehetnek: háború, természeti katasztrófa, éghajlatváltozás, fontos kereskedelmi partner elvesztése, hogy csak néhányat említsünk. Azonban bármi is legyen az ok, ezen elfelejtett városok többségének leromlott falaiba a régészek végül csak belebotlottak. Ezekből válogattunk.
Korábban
Karthágó
A mai Tunézia tengerpartján található Karthágó városát a hagyomány szerint i. e. 814-ben alapították föníciai telepesek, s néhány évszázad alatt a Földközi-tengeri térség nyugati felének egyik legmeghatározóbb hatalmává nőtte ki magát az időközben a föníciai anyavárosoktól elszakadó pun kikötőváros. Mindezt elhelyezkedésének köszönhette, ugyanis a tengerbe benyúló afrikai föld, illetve Szicília szigete jelentősen elkeskenyíti ezen a részen a „Mediterrán-tengert”, így a vízi kereskedelem ellenőrzését megkönnyítette az élelmes afrikaiak számára. A város a terület feletti ellenőrzés miatt több háborúba is belekeveredett előbb Szürakuszaival, majd Rómával.
I. e. 218-ban Hannibal vezetésével hatalmas inváziós sereget indítottak a punok Itáliába, ami komolyan megrengette a még csak formálódó latin birodalmat. A háborúk végül mindig a rómaiak győzelmével végződtek, s az utolsó során, i. e. 146-ban az itáliai város serege teljesen elpusztította az afrikai települést, lerombolta épületeit, rabszolgasorba taszította lakóit, s a földdel tette egyenlővé Karthágót, amelyet egy minden alapot nélkülöző legenda szerint sóval is bevetettek. Később a rómaiak által újraalapított Karthágó a birodalom egyik legfontosabb és legnagyobb városává vált, s mindaddig jelentős szerepet töltött be a földközi-tengeri kereskedelemben, amíg a második, i. sz. 698-as arab hódítás során a muszlim seregek el nem pusztították a virágzó települést.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap