2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Bonyolult zárszerkezetekkel védték fegyvereiket az Esterházyak

2013. április 15. 13:21

A hűség és megbecsülés szimbólumai

Háromszáz év után először látható együtt a Magyar Királyság három tagállamának, Magyarország, Horvátország és Szerbia koronázási zászlaja. A különböző tagállamok címereivel és más festett vagy hímzett szimbólumokkal díszített zászlók kivétel nékül nemes anyagból készültek. A koronázási zászlót vinni komoly megtiszteltetés volt, a zászlóvívők a Magyar Királyság vezető arisztokrata családjaiból kerültek ki, őket a nádor és a királyi udvarmester nevezte ki. Az 1563 és 1712 közötti időszakban tartott koronázásokon összesen nyolcvanhét zászlóvívőből kilencet rangjánál fogva az Esterházy család adott.

A Magyar Királyság zászlaját vitte Esterházy Miklós (1583-1645) – aki 1625-től Magyarország nádoraként a király helyettese volt – II. Ferdinánd császár és magyar-cseh király 1618. július 1-i koronázásakor. A zászló anyaga kék tafota, azaz taft, formája fecskefarkú, jobb sarkában a „REGNI HUNGARIAE 1618“-as, azaz Magyar Királyság felírattal, alatta a magyar címer a Szent Korona előnézeti ábrázolásban, babérkoszorúval és gyümölcsökkel átölelve. A zászló Szent Korona ábrázolása egyike a 17. század legszebb és legautentikusabb és még sérülése előtti ábrázolásainak.
A szerb koronázási zászlót 1647-ben az öt évvel későbbi vezekényi csatában mindössze 26 évesen elesett Esterházy László vihette.

A szintén fiatalon, 21-évesen meghalt IV. Ferdinánd után következő I. Leopold király és császár koronázása 1655-ben Pozsonyban történik, itt a már nádori rangban lévő, és saját hajdú sereggel rendelkező ifjú, húsz esztendős Esterházy Pál viszi a horvát koronázási zászlót. Az az Esterházy Pál, aki az 1663 és 1664-es, a törökök ellen folytatott ütközetekben ott volt a költő Zrínyi Miklós oldalán, és aki első katonai szereplésének győzelmi emlékét, egy janicsár puskája agyarára vésett mondatot „Magam nyertem Fehérvárnál az első harczomon” a fraknói fegyvertár mindmáig őrzi.

Az az Esterházy Pál, aki nem csak Bécs 1683-as ostrománál, hanem Buda visszafoglalásánál is a török ellen harcolt, harcainak történelmi jelentőségről III. Szobieszky János lengyel királlyal folytatott levelezése is tanúskodik. Kevesen tudják, hogy a koronázási zászlót vívője a ceremónia után meg is tarthatta, így a becses darabok Esterházy Miklósnak, Esterházy Lászlónak és Esterházy Pálnak köszönhetően kerültek a fraknói vár kincstárába.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár