Az akkád birodalom pusztulásához hasonlítják a szíriai válságot

Az akkád birodalom az i.e. harmadik évezredben virágzott. Valamikor i.e. 2200 táján aszály kezdett pusztítani, hatalmas földterületek száradtak ki, az emberek elvándoroltak a virágzó városközpontokból. A központosított birodalom vezetése széthullott, az egykoron erős birodalom meggyengült egy sor balszerencsés esemény nyomán. Mindezt a történészek a harmadik évezredi mezopotámiai városok válságaként tartják számon. A kor megértése eddig a régészeti feltárásokból származó kerámialeletek tanulmányozásán és a feltárt helyek méretének változásain, valamint az akkori mezőgazdasági gyakorlat ismeretén alapult.

Ellery Frahm és kollégái a Sheffield Egyetemen geokémiai technológiákkal és kőzetek mágneses elemzésével tárták fel a térség akkori kereskedelmi és társadalmi hálózatát. A kutatók elektron-mikroszkóppal és vegyi elemzéssel vizsgáltak 97 obszidián szerszámot, amelyet az akkád birodalomban létezett sűrűn lakott Urkes településen tártak fel. Az eszközök a birodalom különböző korszakaiban készültek, a koraitól a szétesés utáni évszázadokig. A település ma Tell Mozanként ismert Szíria északnyugati részén.

Az i.e. 2200 előtti időkből származó obszidián köveket Kelet-Anatólia hat bányájából szállították a térségbe, ami arra utal, hogy Urkes kozmopolita város volt kiterjedt kereskedelemmel, amely összekötötte az akkád civilizációt az Égei-tenger és az Eufrátesz folyó középső völgyében élt népekkel. Az i.e. 2200 utáni időkből származó kövek csak két helyi forrásból származnak, ami azt jelzi, hogy a harmadik évezred utolsó harmadára a kereskedelmi kapcsolatok szétzilálódtak.

A klímaváltozással és a birodalom széthullásával a lakók gazdasági tevékenységüket a helyi termelésre és felhasználásra, saját szükségleteik fedezésére kellett hogy összpontosítsák, nem pedig távoli kereskedelemre - magyarázta Frahm, aki azt állítja, hogy párhuzam vonható az akkori és a jelenlegi szíriai események között.

Számos régész egyetért abban, hogy az akkád birodalom széthullását a militarizmus idézte elő, és az erőszak vetett véget a térségben betöltött központi szerepének. (A dinasztia egyik jelentős uralkodója Narám-Szín (i.e 2254-18) uralkodása szinte minden évében vezetett hadjáratokat, és egyes dokumentumok az ő uralkodása idejére teszik az akkád birodalom bukását.) A kormány összeomlása valódi lehetőség a mai Szíriában az elmúlt csaknem két év harcai nyomán – idézte a brit régészt a nature.com tudományos hírportál.

Ráadásul a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlat Északkelet-Szíriában a rendszeres esőkre alapul, ahogyan annak idején az akkád birodalomban is, ám a klímaváltozás már érezteti hatását a térségben pusztító szárazságok nyomán.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt