Dominikánus kolostormaradványokat találtak Prágában

"A dominikánus kolostor a 13. században az akkori Prága egyik legfontosabb egyházi intézménye volt. Virágkorában mintegy 150 szerzetes élt a falai között" - mondta Irena Manáková, a könyvtár sajtósa. Közölte, hogy a Klementinum nyugati szárnya alatt mintegy 25 méter hosszú kőfalra bukkantak, amely legnagyobb valószínűséggel a híres Dalimil-krónikában is emlegetett dominikánus kolostor része lehetett.

Bár a kolostorról gyakran írnak a korabeli dokumentumokban, formája sehol sincs részletezve és semmiféle rajzból sem ismeretes. Manáková szerint új ismeretekre már tavasszal szert tehetnek, amikor megkezdődik a Klementinum egyik udvarának a feltárása is. "Valószínűsíthető, hogy az udvar alatt további falmaradványokra bukkanunk, amelyek segítenek közelebb hozni az egykori dominikánus kolostor alakját és kiterjedését" - fejtette ki a szóvivő.

Jan Havrda régész azt állítja, hogy a dominikánus kolostor román vagy gótikus stílusban épült, szerinte erre vallanak a földben talált leletek is. Nem zárja ki, hogy a kolostor a maga korában védelmi funkciókat is ellátott, hiszen az Óváros határán fekszik. "A lelet jelentősége azért is nagy, mert a Prága területén lévő legrégebbi kőépületről van szó" - jelentette ki a régész.

A régi kolostort nagy valószínűséggel a 17. század első felében rombolták le véglegesen, helyén hatalmas barokk épületegyüttest emeltek, ahol a diákszállásokon kívül templomok, iskolák, könyvtár, színház és nyomda is működött.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”