Ősi piramisokat találtak Szudánban

A kétezer éves piramisokat 2009 és 2012 között, a szedeinga-i régészeti lelőhelyen fedezték fel. A kutatókat igen meglepte, hogy a kis méretű piramisok milyen közel helyezkednek egymáshoz: egy 2011-ben megnyitott, alig 500 négyzetméteres, nagyjából egy kosárlabda pálya méretű ásatási szelvényben összesen 13 építményt találtak "összezsúfolva".

A piramisokat kétezer évvel ezelőtt, a Kusita Királyság virágzása idején építették. A Kusita Királyság Núbia területén (a mai Szudán északi részén) fennálló ókori királyság volt, az i. e. 9. század és a 4. század között élte fénykorát, északról Egyiptom, majd a hódítást követően a Római Birodalom határolta. A piramisépítést minden bizonnyal egyiptomi hatásra rendelte el a núbiai uralkodó.

A kutatók tájékoztatása szerint Szedeingánál évszázadokon keresztül folytatódott a piramisok építése, aminek legfőbb sajátossága az épületek kis helyen történő koncentráltsága volt – mutatott rá Vincent Francigny, a New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum munkatársa. „Mivel a birodalom évszázadokon át fennmaradt, az emberek még több és több piramist építettek, egészen addig, míg maradt hely a nekropoliszban” – fűzte hozzá.

A legnagyobb feltárt piramis 7 méter széles az alapjainál, a legkisebb, amelyben egy gyermeket temettek el, 75 centiméteres. A piramisok teteje – a természeti elemek és az arra járó tevekaravánok által okozott pusztítás miatt – ugyan már hiányzik, de Francigny úgy gondolja, hogy az építmények zárókövét madár- vagy lótuszvirág-rajzzal díszítették. A piramisokat egészen addig építették, amíg még volt beépítetlen hely a nekropolisz területén. „Egyszer csak elértek egy ponthoz, amikor a sírok megteltek halottakkal, így a legrégebbieket újra elkezdték használni” – magyarázta a szakember.

A piramisok alatt elhelyezkedő sírok nagy részét valószínűleg már az ókorban kifosztották. Szerencsére így is volt mit feltárni Szedeingában, ahol több emberi csont és néhány tárgyi lelet is előkerült. Közülük a legérdekesebb az az áldozati asztal, amely az anyaistennőt, Íziszt és a holtak oltalmazóját, a sakálfejű Anubiszt ábrázolja, a meroita nyelven íródott szöveg pedig egy "Aba-la"-nak nevezett asszonyt búcsúztatja el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből