Az 1941-48-as időszak vajdasági áldozatainak forrásfeltárása

Évtizedekig tabu téma

Sokkal rosszabb a helyzet az 1944 októberétől 1948-ig terjedő időszakkal. Különösen kevés információval rendelkeztünk arról, hogy a megszállók visszavonulás után a bevonuló partizánok által kialakított új hatalmi rendszer hány civil áldozatot követelt. Mindez évtizedekig tabu témának számított. Néhány egyéni kutatástól eltekintve, elsősorban gondolok itt Dr. Aleksandar Kasaš és Mészáros Sándor és a magyarországi A. Sajti Enikő történészek munkájára és a helytörténészekre. A teljesség igénye nélkül szólhatunk Matuska Márton publicista, Teleki Júlia, a bezdáni Balla testvérek, Mozjes Antal, Csorba Béla, Szloboda János munkájáról, akik egy-egy helység 1944-45-ös áldozatainak névsorát próbálták összeállítani, azonban ebben a témában állami szinten nem történt előrelépés egészen a 2000-ig.

Ennek egyik fő oka az a tévhit, hogy az említett korszakban készült dokumentumok megsemmisültek vagy egyáltalán nem is készültek kimutatások, összeírások az 1944 őszén lezajlott kivégzésekről. 2000-ben a Vajdasági Tartományi Képviselőház indítványozására megalakult a Tartományi Igazságfeltáró Bizottság (népszerű nevén Ankét Bizottság). "A Bizottság alapfeladata, hogy összeállítsa az 1941 és 1945 között ártatlanul meghurcolt, megkínzott és kivégzett vajdasági polgárok névsorát és megállapítsa az atrocitások elkövetőinek kilétét." A Bizottságnak, de a Vajdasági Képviselőháznak is az első és legfontosabb döntése az volt, hogy "nincs kollektív bűn, csak egyéni".

Sajnos ezt a döntést tíz év múlva felülírta az aktuális politikai vezetés, gondolok itt az elkobzott vagyon visszaszármaztatásáról és kárpótlásáról szóló törvényre és e körül kialakult vitára. Vitathatatlan az Ankét Bizottság szerepe, csak sajnos a munkát objektív okok miatt nem fejezték be. A Bizottság egy kilenc kötetes tanulmány-dokumentum-névsor kötetet állított össze, azonban pénzhiányra hivatkozva csak tíz példányban jelent meg a könyv és 120 CD lemezen. Így ez az összefoglaló munka szinte elérhetetlen a kutatók és az érdeklődők számára.

1. Évtizedekig tabu téma
2. Elhárulnak az akadályok
3. Mit kutatni és hol?
4. Nem megkerülhetők az anyakönyvek sem
5. Folyamatos a kutatási eredmények feldolgozása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”