Sűrűn balzsamozták vezetőiket a kommunisták

2012. december 19. 12:50

Korábban

Evita sem nyugodhatott békében

María Eva Duarte de Perón (Eva Perón), vagy ahogy a nép ismerte, Evita, Juan Perón (1895–1974) argentin elnök második felesége és politikai támogatója, a dél-amerikai ország First ladyje volt. Evita életében rendkívül nagy népszerűségnek örvendett, elsősorban a szegények csodálták. Azonban míg az egyik oldalról milliók imádták, szép számmal akadtak ellenségei is, akik közül néhányan halálát követően elmozdították a bebalzsamozott testet, megkezdve ezzel annak két évtizedes kálváriáját.

A visszaemlékezések szerint valószínűleg nem ő, hanem férje intézkedett úgy, hogy halála után bebalzsamozzák Evita földi maradványait. A feladatra a Bécsben és Madridban tanult anatómiaprofesszort, Pedro Arát kérték fel, aki azzal szerzett ismertséget magának, hogy ő balzsamozta be Manuel de Falla spanyol származású zeneszerző holttestét is. Az orvos által csak a „halál művészeteként” emlegetett eljárás során a vérerekbe glicerint töltött, aminek köszönhetően az összes belső szerv – így az agy is – megmaradhatott.

A politikai vezetés tervében az szerepelt, hogy egy, a New York-i Szabadság-szobornál is nagyobb emlékművet építenek Eva Perón emlékére, s itt – hasonlóan Leninhez – állították volna ki az egykori First lady holttestét, amelyet a nép bármikor felkereshet. A történelem azonban közbeszólt: 1955-ben megdöntötték Perón elnök hatalmát (Revolución Libertadora), a puccsot követő káoszban pedig nem nyílt arra mód, hogy a holttestet megfelelő körülmények között őrizzék.

Ara szemrevételezi "művét"

A testet minden bizonnyal először egy, a fővárosi filmszínház mögött parkoló furgonban tartották, majd a városi vízmű belsejében bukkant fel; ezt követően valószínűleg a Katonai Hírszerzés irodáiban tárolták. Azonban bárhol is járt, virágok és égő gyertyák jelentek meg, világossá téve, hogy hosszabb távú megoldásra lesz szükség.

1957-ben vatikáni támogatással végül a holttest egy milánói temetőben került elhelyezésre, álnév alatt. Evita messze került szeretett Argentínájától, hívei azonban nem felejtették őt el. „Hol van Eva Perón?” – tette fel a kérdést egy graffitis Buenos Aires utcáján. Az ellenállás szimbólumaként Evita csillaga egyre magasabban járt.

Az ország politikai normalizálása érdekében a kormány legalizálta a Perónista Pártot, s meghozták azt a döntést, hogy a holttest a száműzetését Spanyolországban töltő özvegy férj mellé kerülhet. Juan Perón és bizalmasa, Carlos Spadone azonban észrevették, hogy Evita egyik ujja hiányzik. Úgy vélték, hogy az 1955-ös puccs során távolíthatták el, valószínűleg a hadsereg bizonyítékot akart kapni a testről, s további horpadásokat fedeztek el az orron és korbácsütésre emlékeztető horzsolásokat a térdén.

1973-ban Juan Perón feleségével, Izabellával visszatért Argentínába, ahol elnökké választották. Felesége az alelnöki székbe került, így Perón halála után ő vette át az elnökséget, s ő felügyelte Evita testének Madridból Argentínába szállítását, ahol Domingo Tellechea az elnöki rezidencia egyik kriptájában kezdte meg restaurálási feladatát. Ami igen bonyolult művelet volt, lévén hogy elég rossz állapotban került haza a test, a külső sérüléseken kívül azonban a belső szervek jól megőrződtek.

előző oldal következő oldal 4 / 5