Gyilkos barlang inspirálhatta a Hadész-legendát
2012. november 30. 16:27
A görög mitológiából ismert Hadész alvilágát egy hatalmas dél-görögországi barlang inspirálhatta, amely több száz embernek adhatott otthont. Európa egyik legjelentősebb és legrégebbi településének része volt mindaddig, amíg be nem omlott, maga alá temetve lakóit, állítják a kutatók.
Korábban
A Dél-Görögországban található barlangot 1958-ban fedezték fel; Alepotrypának nevezték el, ami rókalyukat jelent. „Egy közeli faluban lábra kapott legenda szerint egyszer egy férfi a kutyájával rókákra vadászott. A kutya bement az odúba, a férfi pedig követte. Így került sor a páratlan lelet felfedezésére” – mondta Michael Galaty, a Mississippi állambeli Millsaps College régésze. „A történet igen kétes értékű, ha bárkit megkérdezel a faluban, mind azt fogja mondani, hogy az ő nagyapja volt a híres felfedező” – tette hozzá a kutató.
A barlang fő kamrája 60 méter magas, körülbelül 100 méter széles, hosszúsága pedig az egy kilométert is meghaladja. Az ásatások Alepotrypában 1970-ben kezdődtek meg. A felszínre hozott kerámia, obszidián, ezüst és réz tárgyak a neolitikum korából származnak. A barlang lakói a helyszínt nem csak menedékként, hanem temetőként és rituális szertartások lebonyolítására is használták. A várossá alakított természeti képződményen jól látni, hogy többszöri átalakításon esett át, s nem egyszer elhagyták lakói, ám egy bizonyos idő elteltével újból megjelentek lakóhelyükön. „Alepotrypa földrajzi fekvésénél fogva megfelelő hely lehetett arra, hogy az Afrikából érkező s a Mediterráneum keleti részére irányuló kereskedelmet ellenőrizze, mivel a mai Görögország legdélebbi részén található” – mondta Galaty.
A település virágzása azonban ötezer évvel ezelőtt hirtelen véget ért, amikor valószínűleg egy földrengés következtében beomlott a barlang, maga alá temetve az ott-tartózkodókat. A görög barlangvárosban a természeti csapás hirtelen érkezett, s a beomlás maga alá temetett minden embert és berendezési tárgyat, amelyeken az évezredek során egyfajta gyöngyházszerű ásványi bevonat képződött, megőrizve azt az utókornak. A régészek ezért gyakran nevezik Alepotrypát a neolitikus Pompejinek.
Érdekességként megemlítették a kutatók, hogy a régészeti feltárások szerint az ott lakók a barlangban végzett temetkezési szertartásaik során hatalmas mennyiségű trágyát égettek el, s a máglyák köré finoman megmunkált, színes kerámiaedényeket helyeztek el, amely valóban Hadész alvilágának hangulatát idézhette fel a résztvevők előtt.
Az Alepotrypában történő ásatások immáron négy évtizede folynak, a munka oroszlánrészét főként Giorgosz Papathanasszopoulosz görög régész végezte. A felmérések szerint a barlangon kívül is voltak lakóhelyek, így a barlang és környéke több száz embernek adhatott otthont, ez az egyik legnagyobb és legösszetettebb ismert település a neolitikus kori Európában. A kutatók hangsúlyozzák, hogy még rengeteg a feltárnivaló a barlangban; a régészek szerint egyáltalán nem kizárt, hogy mélyebb részein őskori leletekre is bukkanhatnak, ugyanis a helyszíntől nem messzire, a mellette lévő öbölben már felfedeztek neandervölgyi eszközöket.
Mindemellett fontos feladatnak tekintik a szakértők, hogy a természeti katasztrófa által sújtott területen talált kerámiatöredékeket is alapos kémiai vizsgálatnak vessék alá, hogy az eredetükre fény derülhessen. Giorgosz Papathanasszopoulosz mindig is azon a véleményen volt, hogy az edények nem helyi termékek; a görög régész úgy véli, a barlang egyfajta „búcsújáróhely” lehetett, ahová a neolitikus kori elit temetkezett. Talán a nagyszabású temetkezések ténye vezetett el ahhoz a képzelet szülte elmélethez, hogy Hadész alvilágának eredeti bejáratához jutott el a látogató.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
- 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
- Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
- Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
- Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Kertész Mihálynak köszönhetjük a Casablancát, a világ egyik legmeghatóbb romantikus filmjét 09:50
- Szoknyával a politikában - megjelent a Múlt-kor téli száma 09:20
- Féllábbal is a színpad sztárja maradt 08:20
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit tegnap
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” tegnap
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről tegnap
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke tegnap
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert tegnap