Marx is csodálta a történelemből kikopott radikális feministát

Helen MacFarlane gyermekkoráról szinte semmi biztosat nem tudunk, hacsak nem azt, hogy valamikor 1818-ban, Skóciában látta meg a napvilágot. Valószínűleg már felnőttkorú, amikor részese lesz az 1848 márciusában kitört bécsi forradalomnak, amely esemény olyannyira magával ragadta, hogy a Democratic Review című lapban legfontosabb gondolatait is kifejti a népek tavaszának társadalmi átalakulásáról.

Bár az utókor hajlamos megfeledkezni róla, MacFarlane számos követőre lelt a maga idejében. A radikális hangú írónő a 19. század egyik leghangosabb feministája volt, de széles körben ismertté váltak a rabszolgaság eltörlésével kapcsolatos írásai is. „Egy köztársaság, ahol nincsenek szegények, nincsenek osztályok…egy ilyen köztársaságot még senki nem látott, ahol csak szabad férfiak és nők élnek” – írta egy helyütt. Nem csoda, hogy munkásságára a feministában „ritka madarat” látó német filozófus, Karl Marx is felfigyelt, akinek Engelsszel írt Kommunista kiáltványát MacFarlane fordította le először angolra. De az újságírónő jól ismerte Hegelt is, akiről több cikkben is megemlékezett és egyes munkáit szintén lefordította.

A The Red Republican 1850. április, májusi és júniusi számában még saját nevén szerepel MacFarlane; először a The Red Republican 1850. június 22-i kiadványában használ férfi (Howard Morton) álnevet. Életrajzírója, Black David úgy véli, hogy MacFarlane kortársához, a viktoriánus kori Anglia egyik legismertebb írónőjéhez, George Eliothoz (eredeti neve: Mary Ann) hasonlóan azért használt férfinevet, hogy olvasói előtt még nagyobb tiszteletet csikarjon ki magának.

MacFarlane-t politikai ébredése és első szerelme is a császárvároshoz kötötte. Bécsben ismerkedett meg a politikai menekült Francis Prousttal, akitől gyermeke is született. A felhőtlen boldogság nem tartott soká: a nagybeteg férj végül lemaradt a Dél-Afrikába tartó, emigránsokat szállító hajóról, a partraszállás után egy nappal pedig közös, nyolchónapos gyermekük is elhunyt. MacFarlene hazatért, s egy anglikán lelkészhez ment hozzá; csupán 41 éves volt, amikor 1860-ban a Teremtő magához szólította.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Közel-Kelet

• Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
• Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula
• Csak vesztesei voltak a nyolc éven keresztül tomboló iraki-iráni háborúnak 
• Csak néhány száz keresztény élte túl Jeruzsálem muszlim visszahódítását
• Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
• Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
• Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
• Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
• Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát