Kennedy utolsó titkos hangfelvételei

2012. október 25. 11:18 MTI

Korábban

45 órányi magnószalag

Amikor John F. Kennedyt 1963 novemberében meggyilkolták, munkatársai azonnal leszerelték a hangrögzítő berendezést. A család 1976-ig őrizte a magnetofonszalagokat, majd átadta azokat a nemzeti levéltárnak. Nyilvánosságra hozataluk lassú és egyenlőtlen módon történt, mivel a hangminőség változó volt, a szöveget előbb le kellett írni és titkosítását meg kellett szüntetni. Az utolsó, 45 órás részt csak nemrég tették hozzáférhetővé a nyilvánosság számára.

A Kennedy-korszakot tanulmányozó történészek olyan eseményekbe kaphatnak mélyebb betekintést e magnószalagok révén, mint az 1962-es kubai rakétaválság, a polgárjogi mozgalom vagy a vietnami háború. Thomas Putnam fontosnak tartja, hogy először tették közzé az anyagot egyetlen kötetben, jegyzetekkel és az egyes beszélgetések hátterét feltáró történelmi magyarázatokkal.

A hangszalagokból kitűnik, hogy Kennedy sokszor beszélt elődeivel az éppen időszerű kérdésekről, a kubai rakétaválság idején például Eisenhower elnököt is felhívta. Egy Harry Trumannal folytatott beszélgetés azonban meglepően személyes fordulatot vett 1963 júliusában.

"Úgy hallom, igen jó formában van" - mondta Kennedy. "Igen, így van, az az egyedüli bajom, a legfőbb gondom, hogy miként tudok megfelelni a feleségemnek" - felelt Truman. Mindketten nevettek. "Tudja, hogy van ez - folytatta Truman. - Attól tart, hogy káros lehet számomra, bár ebben téved." Widmer, a történész úgy véli, hogy Truman egy erekciós problémára célzott. "Azt akartam, hogy a könyv emberi pillanatokat is bemutasson" - magyarázta.

Szerepel a válogatásban annak a hangszalagnak az átirata is, amely a Kennedy-család georgetowni otthonában készült 1960. január 5-én, néhány nappal azután, hogy JFK bejelentette: indul az elnökválasztáson. A felvételt James M. Cannon, a Newsweek tudósítója készítette és az újságíró 2011-ben bekövetkezett halála után adományozták a Kennedy-könyvtárnak.

A vacsorán Kennedy arról beszélt, mennyire lelkesíti a gondolat, hogy a nemzetközi döntéshozatal izzó forróságú olvasztótégelyébe kerülhet: ez olyan izgalmas lenne, "mint minden szombaton a Yale ellen játszani". A jelölt töprengő, sebezhető és ugyanakkor magabiztos is volt. Vagyonának kisebb szerepe volt sikerében, mint családja nevének - vélte. A választás elvesztése azt jelentené, jegyezte meg, hogy élete delén meghiúsul ez a pompás lehetőség, olyan lenne, mintha amputálnák az egyik lábát.

előző oldal következő oldal 2 / 3