Látogatható lesz a kínai atombomba szülőhelye
2012. október 16. 11:03 MTI
Kína megnyitja a nyilvánosság előtt azt a sivatagi kísérleti telepet, ahol több mint fél évszázaddal ezelőtt megkezdték az ország első atombombájának kifejlesztését - adták hírül az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur (Xinjiang Uygur) autonóm terület illetékesei.
A Takla-Makán sivatag keleti részén elhelyezkedő Malan bázist, amelynek közelében helyi idő szerint 1964. október 16-án délután három órakor felrobbantották az első kínai atombombát, hatmillió jüanból (206 millió forint) alakítják át a "vörös turizmus" újabb állomásává.
A projektet a helyi kormányzat felügyeli a pekingi Csinghua (Tsinghua) Egyetemmel karöltve. A felújítás kiterjed a kutatók által egykor használt laboratóriumokra és lakóhelyeikre, továbbá az ott lévő 300 méter hosszú, légicsapások ellen védelmet nyújtó bunkeralagútra - tájékoztatott a terület közigazgatását ellátó mongol autonóm prefektúra illetékese.
Az eseményről szóló hírügynökségi beszámoló hangsúlyozza, hogy a 48 évvel ezelőtti atomrobbantásnak "nagy történelmi jelentősége volt" egy olyan korszakban, amikor Kínának "összetett" nemzetközi körülményekkel kellett számolnia. Megjegyzi: Kína sosem használt atombombát támadásra, és a kínai kormány 1996-tól felfüggesztette nukleárisfegyver-programját, vagyis elkötelezett a globális nukleáris leszerelés mellett.
A kísérleti telep annak idején szovjet segítséggel épült, ahogyan a főváros közelében kialakított atomkutató központ is. Utóbbiban 1959 végén már több mint hatezren dolgoztak. Az uránkészletek feltárása és feldolgozása szintén szovjet segítséggel kezdődött meg. A két ország viszonya azonban az 1960-as években romlani kezdett, Nyikita Hruscsov szovjet pártvezető leállította a támogatást, a védelmi technológiák átadását és megkezdte szakértőinek kivonását.
Kína folytatatta kutatásait, és végül sikerrel robbantotta fel első - 596-os kódnevű - atombombáját, s ezzel ötödikként feliratkozott az atomhatalmak sorába. Első hidrogénbombáját 1967-ben tesztelte.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat tegnap
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját tegnap
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 2024.11.22.
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 2024.11.22.
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 2024.11.22.