Tekercseket őrző barlangot találhattak a Holt-tengernél

Salamon templomát, vagyis az első templomot i. e. 586-ban pusztították el, amikor a zsidókat a babiloni fogságba hurcolták. A Második Templom az újjáépített jeruzsálemi templom volt, amely i. e. 516-tól 70-ben történt lerombolásáig állt, s a judaizmus központjának számított. 70. augusztus 4-én a rómaiak, teljessé téve a 66-ban kezdődött nagy zsidó felkeléssel való leszámolást, Jeruzsálemet és a Második Templomot is lerombolták.

Az úgynevezett 27. számú barlangban Haim Cohen vezetésével 2003-ban kezdődött meg a feltárás. A természeti képződményt más néven Mikve-barlangnak is hívják (A Mikve a zsidó vallásban a zsidók számára előírt rituális fürdésre kialakított fürdő), különlegességét pedig az adja, hogy a fürdőt a barlangon kívül, a bejárat mellett fedezték fel. A közelben számos római kori agyagedényt, kovakőeszközt, állatcsontot, kötelet, érméket és szövetet találtak. A legnagyobb fejtörést kétségkívül a mikve okozza, szokatlan volt ugyanis, ha egy rituális fürdőt egy barlang bejáratánál helyeztek el.

„A második templom idején egy férfi nem érinthetett meg semmi szent dolgot anélkül, hogy nem esett át a vallási elöljárók által előírt rituális megtisztulási folyamaton. Ez egy nagyon szigorú szabály volt, a megszentelt tárgyak jelenléte lehetett az egyetlen oka annak, hogy egy mikvét itt alakítottak ki: egy sziklán, 400 méterrel a Holt-tenger vízszintje felett” – magyarázta Cohen, hozzátéve, hogy nemcsak a megtisztulási folyamatot szabályozták, hanem a mikve megépítésére is szigorú előírások vonatkoztak. Nem lehetett például fémet használni a fürdő kialakításakor, mivel azzal – így a vallási előírás – embert is lehetett ölni, s kizárólag eső- vagy forrásvízzel volt szabad megtölteni.

A mikve elhelyezkedése még különlegesebbé teszi a felfedezést: a sivatagi körülmények miatt ritkán esett 40 Celsius fok alá a hőmérséklet, csapadék alig hullott, ráadásul az építőanyagok szállítása is gondot okozott. Cohen úgy látja, hogy a barlang – hasonlóan a Holt-tengert körülvevő barlangokhoz – nagy becsben tartott írásos források vagy tárgyak egyfajta lerakata lehetett; az elképzelés szerint a zsidók így próbálták megvédeni a Második Templom azóta elveszett tekercseit a rómaiaktól a felkelés idején. A 2012-ben kezdődött régészeti idény legnagyobb kérdésének megválaszolására egyelőre várni kell.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait