Az ember kétmillió évvel ezelőtt is vadászhatott

Őseink legalább kétmillió évvel ezelőtt is komplex technikákat alkalmaztak vadászataik alkalmával, amikor csapdába ejtették majd megölték az antilopokat, gazellákat, gnúkat és egyéb nagytestű állatokat. A Henry Bunn (Wisconsini Egyetem) antropológia professzora áltel bejelentett felfedezés több százezer évvel kitolja az emberi vadászat kezdetének időpontját.

A tudósok eddigi feltételezése szerint a kétmillió évvel ezelőtt élt emberi őseink az elfogyasztott húst természetes úton elhullott állatok tetemeiből gyűjtötték össze vagy a ragadozók által meghagyott maradékokból nyerték ki. Azonban Bunn szerint korai őseink, habár még primitívek és meglehetősen apró termetűek voltak, képesek lehettek a nagyobb méretű állatokból álló csordák lerohanására, miután gondosan kiválasztották az áldozatokat. Eme képesség megjelenése az evolúciós múltunkban olyan korán megjelent, hogy nagy hatással lehetett az emberi értelem fejlődésére, véli a kutató.

„Tudjuk, hogy az emberek kétmillió évvel ezelőtt is ettek húst” – mondta a professzor. „Ami nem volt egyértelmű, az a húsnak a forrása. Összehasonlítottuk a manapság ragadozók által elejtett állatok tetemeit azokkal a maradványokkal, amelyeket őseink vadászhattak le. Az eredmények és a kutatások azt mutatták, hogy őseink valószínűleg nem csupán az elhullott tetemeket gyűjtögették össze” – tette hozzá.

Eddig a legidősebb emberi vadászat bizonyítékai 400 ezer évesek voltak, s Németországban fedezték fel: az ősemberek lovakat döfhettek le, majd húsukat elfogyaszthatták.

A professzor nem ért egyet azzal a 20. században elfogadott elképzeléssel, hogy az ősember az agya térfogatának növekedésével jutott el az egyre bonyolultabb és esetenként együttműködést igénylő vadászati eszközökhöz és módszerekhez. Ez az elmaradott elmélet „vezetett el minket oda, hogy elbagatellizáljuk őseink vadászati képességeit. Az emberek puszta dögevőkként való aposztrofálása ma már nem tartható” – mondta.

Kutatásaik során Bunn és kollégái a tanzániai Olduvai-szakadék régészeti helyen talált maradványokból arra következtettek, hogy az ott talált gnúkat, gazellákat és antilopokat több mint 1,8 millió évvel ezelőtt valószínűleg a Homo habilis foszthatta meg húsaiktól és ehette meg. A fogak elemzése után a kutatók megtudták, milyen fajta húst fogyasztott a korai ember, illetve a megölt állatot a halál idős vagy fiatal állapotában érte.

Az eredmények szerint az ősember főként kifejlett és idősebb állatokra vadászott, míg a leopárdok és az oroszlánok nem válogattak fiatal és idős préda között. Mindez tehát azt jelenti, hogy az ősemberek és a ragadozók preferenciája nem esett egybe. Bunn véleménye szerint őseink a fákon ülve várták, hogy a zsákmány a közelükbe – főként a fa alá – érjen, majd ekkor lendülhettek támadásba.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"