2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Levágott kezek kerültek elő egy egyiptomi palotából

2012. augusztus 14. 12:11

16 darab jobb kézfejet ástak ki osztrák régészek Egyiptomban, a Tell el-Daba-i palotában. A 3600 éves maradványok arra az időre keltezhetők, amikor a kánaánita hükszoszok uralták Egyiptom egy részét.

A modern Tell el-Daba helyén egykoron Avarisz, a hükszoszok egyiptomi központja állt. Az emberi maradványok eltemetése idején a hükszoszok uralkodója, Khayan király volt hatalmon, aki innen, az avariszi központból irányította alattvalóit.

Az Osztrák Régészeti Intézet és az Osztrák Tudományos Akadémia szakemberei négy vermet, s benne összesen 16 ember jobb kézfejet találtak a Tell el-Daba-i palotában. A kezeket – vélik a kutatók – minden bizonnyal rituális célból, az isteneknek felajánlva földelték el. Két gödör a trónterem előtt helyezkedett el, és mindegyikben csupán egy-egy kézfejet találtak. A két másik gödröt, amelyek valamivel későbbi időszakból származnak, a palotán kívül alakították ki; ezek összesen tizennégy kezet tartalmaztak.

Mind a 16 kéz nagyméretű, s egykoron katonákhoz tartozott, bár azt nem tudni, hogy az áldozatok egyiptomiak voltak, avagy a levantei térség egyéb népeiből kerültek ki. A katonák előbb megölhették az ellenséges harcosokat, levágták kezüket, majd aranyakért cserébe felajánlották isteneiknek.

Az ellenség jobb kezének levágása szimbolikus és vallási aktus volt: a harcos ereje ezáltal lecsökkent, a túlvilágra pedig megnyomorítva került át. A horrorisztikus gyakorlat nem új, számos sírban és templomban dokumentálták a domborműveken, de ez az első alkalom, hogy fizikai bizonyítékokat találtak a csonkításra.

A kézlevágás évszázadokon át fennmaradt. Négyszáz évvel az avariszi temetkezések után III. Ramszesz fáraó Medinet Habu-i halotti templomának külső oszlopain látható, amint hivatalnokok öntenek ki kézfejeket tömött kosarakból a líbiai háború után. Azt egyelőre nem tudni, hogy a gyakorlat honnan ered: a hükszoszok vették át az egyiptomiaktól, vagy fordítva, esetleg egy harmadik közösség terjesztette el a Közel-Keleten.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár