Budapesti olimpiai álmok
2012. augusztus 7. 12:51 Murányi Gábor
Korábban
Ajánljuk magunkat...
A MOB Párizsi konferenciájára kiküldött magyar delegáció papagájmódra csak a „megérdemeljük” kezdetű litániát hajtogatta, s a propagandaharc finisében a sportvezetés félszáz magyar olimpiai bajnokkal – köztük a futball-legenda Puskás Öcsivel és a bokszfenomén Papp Lacival – íratta alá a NOB-tól „igazságos és az olimpiai gondolat szellemében történő”, értelemszerűen Magyarország számára kedvező döntést kérő levelet. Ugyanez időben más pályázók a legkülönfélébb módokon környékezték meg a döntéshozókat: Róma például valamennyi NOB-tagot (és azok családtagjait) tíznapos „tanulmányútra” invitálta, no nem az olasz fővárosba, hanem tengerpari fürdővárosba, Capriba.
A végső, háromfordulós döntésre 1955. június 16-án a párizsi Sorbonne egyetemen került sor. A budapesti álmok jószerével már az első fordulóban szertefoszlottak, mivel Magyarország, 8 támogató voksot kapva, a harmadik helyre szorult a 15 szavazatot elnyerő későbbi győztes, Róma, illetve a 14 voksot begyűjtő Lausanne mögött. A második menetben Budapestre már csak egy szavazat esett: Mező Ferencé. Őt ugyanis „elfelejtették” meghívni a népi demokráciák küldötteinek sebtiben összerántott egyeztetésére, ahol is a Szovjetuniót képviselő NOB-tag, Nyikolaj Adrianov kifejtette, nem lenne szerencsés, ha olimpiarendezés dolgában Moszkvát bármely testvéri ország fővárosa megelőzné.
„Sportemberek vagyunk. Hozzá vagyunk szokva a győzelmekhez, de el kell viselnünk a vereséget is...” Mindössze ennyit mondott a nemzetközi sajtótájékoztatón Sebes Gusztáv MOB-elnök. „Sportszerű” megnyilatkozását a másnapi lapok mindenfajta kommentár nélkül idézték, utána pedig, az újabb pártközponti utasításra, többé szó sem esett az ötkarikás budapesti álmokról.
Murányi Gábor cikke a Múlt-kor 2011 nyári számában található
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap