Amikor a politika uralta az olimpiát

1956: a "melbourne-i vérfürdő"

Számos politikai konfliktus tette ismertté az 1956-os melbourne-i nyári olimpiát, amely az első ötkarikás játék volt a déli földtekén, s szintén az első, ahol záróünnepséget rendeztek. Kína bojkottálta az olimpiát Tajvan részvétele miatt, de nem vettek részt Egyiptom, Irak és Libanon sportolói sem, amiért Izrael korábban megszállta a Sínai-félszigetet.

Melbourne nekünk, magyaroknak elsősorban az 1956-os forradalom és szabadságharc miatt nyert különös jelentőséget. A szabadságharc vérbefojtásának hírére a magyar csapat leeresztett zászlókkal tiltakozott, miközben egyre több ország azt követelte, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság törölje a játékokat. A szervezet akkori amerikai elnöke, Avery Brundage a játékok folytatása mellett döntött, a szovjet elnyomás elleni tiltakozásul Spanyolország, Svájc és Hollandia bojkottálta a világjátékokat.

Ha Brundage az ötkarikás játékok lefújása mellett döntött volna, minden bizonnyal a vízilabda történetének legizgalmasabb összecsapásával lennénk „kevesebbek”. 1956. december 6-án a sporttörténelemben egyedülálló esemény történt a melbourne-i olimpián: két olyan nemzet sportolói mérték össze erejüket, amelyek a világ egy másik pontján éppen harcban álltak egymással. A magyar vízilabda-válogatott az elődöntőben 4:0-ra legyőzte a szovjet csapatot; az indulatokban bővelkedő meccs végén Zádor Ervin súlyosnak látszó sebet kapott, mire a medence vizét vér festette vörösre. A rendkívüli mérkőzés híre és az arról készült fotók bejárták a világsajtót.

1. 1908: angol-amerikai, finn-orosz ellentét
2. 1936: aki Hitlerrel is szembeszállt
3. 1956: a "melbourne-i vérfürdő"
4. 1968: ökölbe szorított kezek a rasszizmus ellen
5. 1972: terroristák sokkolják a világot
6. 1976: zászlóégetés az olimpián
7. 1980: Moszkva
8. 1984: a szovjetek visszavágnak

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek