Feltárulnak a Chagall-rejrély orosz gyökerei
2012. július 30. 15:31 MTI
A cári Oroszországban született és tanult, majd a forradalom után Franciaországba emigrált Marc Chagall művészi gyökereit tárja fel a moszkvai Tretyakov Képtár új kiállítása.
Korábban
A szeptember 30-ig nyitva tartó kiállítás célja, hogy segítse az oroszokat a szovjet enciklopédiákból sokáig száműzött Chagall rejtélyének megoldásában - mondta Jekatyerina Szeleznyova, a kiállítás kurátora. Népi fametszetek, ikonok és orosz primitív kárpitok váltakoznak a tárlókban menórákkal vagy barhesz (hagyományos fűszeres zsidó kenyér) sütőformákkal, a művész 300 festménye, szobra és rajza mellett.
A látogatók gyakran kérdezik, miért kékek, sárgák vagy rózsaszínűek az állatok Chagall képein, miért repül a menyasszony a háztetők fölött, és miért van az embernek kettős arca. Most megérthetik, honnan merítette Chagall képei forrását - mondta a kurátor.
Chagall Mojse Szegal néven 125 évvel ezelőtt született szegény zsidó családban a ma Fehéroroszországhoz tartozó Vityebszkben, és soha nem felejtette el a II. Katalin uralkodásának végén a zsidókra kényszerített költözési tilalmat.
A kiállításon bemutatott, a zsidó temetők sírkövein látható misztikus állatok Chagall vásznait is benépesítik, akárcsak a barheszforma, a madár, a hal, amelyeket a művész a jeruzsálemi Hadassza zsinagóga üvegablakaira festett. "A művészetem a zsinagógák pulpitusain és szekrényeiben látott könyvekből ered, amelyeket sápadt kezemmel megérintettem" - írta a magát "gyökereivel a földbe kapaszkodó faként" jellemző művész.
Az 1917-es forradalom előtt Chagallt a vityebszki szépművészeti múzeum kurátorává nevezték ki, amely 1918 és 1922 között az orosz avantgárd művészet egyik műhelye és számos zsidó származású művész találkozóhelye lett. Kazimir Malevicssel, az orosz absztrakt művészet jelentős képviselőjével történt összezördülése után, 1920-ban lemondott a tisztségéről, két év múlva az országot is elhagyta, előbb Berlinben, majd Párizsban élt. Csak tíz napra tér vissza egy Tretyakovban rendezett kiállítás alkalmából 1973-ban a Szovjetunióba, ahol "burzsoá", szinte tiltott festőnek tartották.
1987-ben, két évvel a halála után, a gorbacsovi peresztrojka idején hosszú sorok kígyóztak Moszkvában a Puskin Múzeum előtt, ahol az első oroszországi Chagall-kiállítást megrendezték. A Tretykov galéria 1960-1970 között készült, eddig ismeretlen kollázsaiból, grafikáiból és Biblia-, valamint La Fontaine meséinek illusztrációból is bemutat néhányat, amelyeket francia, svájci és lichtensteini magángyűjtők kölcsönöztek a kiállításra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Németország
- A hatalmas veszteségek sem állították meg a szovjet hadsereget Sztálingrádnál
- Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
- Pattanó bombákkal semmisítették meg a britek a Ruhr-vidék gátjait
- Megrendítő beszédet mondott a berlini fal árnyékában J. F. Kennedy
- Véletlenül jutott kulcsfontosságú szerephez a berlini fal ledöntésében Günter Schabowski
- Családját is feláldozta a propaganda mestere, Joseph Goebbels
- Még az akasztófa árnyékában is tagadta bűnösségét Hermann Göring
- Búcsúcédulák bevételeiből finanszírozták, de így sem haladt a kölni dóm építése
- Bár tudomására jutott, nem tett jelentést a Hitler ellen készülő merényletről Erwin Rommel
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap