A Szent György-kultusz nyomában
2012. április 25. 08:59
Ugyan sokáig kizárólag Oroszlánszívű Richárdnak tulajdonították a sárkányölő szent iránti vallásos tisztelet megalapozását, a későbbi kutatások bebizonyították, hogy a Szentföldet is megjárt angol uralkodónak nem sok köze volt a kultusz elterjedéséhez Angliában. Szent György legendáját III. Edward karolta fel, de csak a 15. században vált népszerűvé az angolok körében.
Korábban
Mára széles körben elfogadottá vált, hogy a sárkányölő Szent György legendájának népszerűsítésére III. Edward (1312-1377) angol király uralkodása idején került sor a szigetországban. Amikor a király 1348-ban megalapította a Térdszalagrendet, nem mást, mint Szent Györgyöt választotta az angol királyság legmagasabb érdemrende patrónusául, szülőhelyét, a Windsori kastélyt pedig az átadás spirituális központjának, ráadásul az ottani kápolnát is az ő tiszteletére avatta fel. Három évvel később írt levelében Szent Györgyöt már Krisztus "legyőzhetetlen bajnokának" nevezi.
Habár Szent György kultuszát valóban Edward mélyítette el az udvarban, a lovag ekkoriban még korántsem volt olyan népszerű az alattvalók körében. Szent Györgyöt a király és lovagjai ugyan tényleg vallásos áhítattal csodálták, de csak a 15. században, V. Henrik (1387-1422) győzelmei után lett kultusza a nemzeti kánon része.
A kultusz a Földközi-tenger térségéből indulva két lépcsőben hódította meg az angolok szívét. Szent Györgyöt ismerték ugyan az angolszászok, de csak mint egy korai keresztény mártír jelent meg körükben; kevés forrás emlékezett meg róla, s Szent Béda (Beda Venerabilis) sem tartotta „teljes értékű” szentnek. A normann hódítás idején bizánci katonaszentként tűnik fel, akinek ereje különösen vonzó volt abban a korban, amikor a nyugati lovagok indultak Jeruzsálem visszahódítására a Szentföldre. Népszerűsége Nyugaton akkor hágott a tetőpontjára, amikor állítólag megjelent a katonák között, s segítette az ostromlókat Antiochia 1098-as visszahódításában.
A közkeletű hiedelmekkel ellentétben a hirtelen jött népszerűségnek semmi köze nincs Oroszlánszívű Richárdhoz. Egészen sokáig úgy tartották, hogy Richárd akkor kezdte el terjeszteni a Szent György-kultuszt, amikor a keresztény mártír megjelent Akko város ostromakor (1189-1191): a király, hálájának jeléül újraépített egy templomot a tiszteletére a mai Lodnál (Izrael), a szent jelképét pedig felhasználta Anglia zászlajához. Ezt a legendát a kilencvenes években Oliver de Laborderie kérdőjelezte meg, azt állítva, hogy a kultusz hamis volt, s a Tudor-korban találták ki politikai célból. A korabeli források ugyanis semmilyen látomást és templomot nem említenek, s még arra is kitérnek, hogy a király és lovagjai fehér, nem pedig vörös keresztet hordtak.
A királyi és arisztokrata körök először a 13. század közepén kezdtek el érdeklődni a kultusz iránt, két generációval Richárd halála után. 1245-ben III. Henrik arra kért fel egy bizonyos Henry the Versemakert, hogy írja meg a szent életét, majd elrendelte, hogy képét tegyék ki a winchesteri kastély bejáratához. Röviddel halála előtt a király egyik tanácsosa, Paulin Piper egy költeményt szerzett, amiben szintén Szent Györgynek állít emléket, majd még ugyanebben az évben egy báró, William de Cantilupe döntött úgy, hogy fiát a szent után nevezi el.
Kultuszról azonban ekkor még nem beszélhetünk. Henrik fia, I. Edward (1239-1307) és körei számára azonban már sokkal inkább vonzó lehetett Szent György: amikor apja meghalt, a királyságot pedig a polgárháború fenyegetette, Edward és katonái 1265-ben a Simon de Montfort vezette seregek ellen fehér alapon vörös keresztet viselve rohantak csatába. A Wales ellen két ízben is vezetett hadjáratban szintén feltűnnek a vörös-fehér karszalagok, majd Edward visszatérve Angliába 1285-ben a canterbury-i katedrálisban négy aranyfigurát adományoz – egyet kifejezetten Szent György tiszteletére.
A leghíresebb Szent György-szobor, a Kolozsvári-testvérek 1373-as alkotása Prágában található. Másolata Kolozsváron, a Farkas utcai református templom előtt áll. A római kori szent több lovagrendnek patrónusa, így a magyar alapítású Szent György Lovagrendé is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
