Amikor a lengyelek gyilkolták a zsidókat

Az adatok szerint a Fehéroroszországgal határos Podlaskie vajdaságban fekvő Bzury falu környékén 1941 augusztusában húsz zsidó nőt gyilkoltak meg, feltehetőleg helybeli férfiak. Az IPN két hete náci háborús bűntény ügyében indított eljárást, melyben elsősorban az áldozatokat és a tetteseket szándékoznak azonosítani.

Barbara Engelking, a lengyel tudományos akadémia (PAN) zsidók megsemmisítésével foglalkozó központjának kutatója átvizsgálta a háború utáni bírósági per aktáit, amelyről a héten nyilatkozott. A dokumentumok szerint legalább hat férfi vett részt a közeli gettóból munkavégzésre "kikölcsönzött" fiatal, 15-30 éves nők meggyilkolásában. A tanúvallomások alapján csak egy férfit ítéltek börtönre. Az elítélt egy helybéli volt, akit a szovjetek traktorosnak, rendőrnek, majd végül belügyesnek léptettek elő.

Engelking előre eltervezett gyilkosságról beszélt, és szerinte "a falubeliek mindent tudnak", csak nehéz lesz megtörni a tabut. A Gazeta Wyborcza című baloldali liberális napilapnak adott interjújában elmondta, hogy a férfiak előre kiásott gödrökben temették el a vassal szegecselt botokkal agyonvert nőket.

A kutató kiemelten fontosnak tartja az áldozatok azonosítását, akikről egyelőre nagyon kevés adat van. Hangsúlyozta, hogy a gyilkosság oka sem világos. Szerinte a gettókból gyakran vittek el nőket a környékbeli birtokokra dolgozni. A nők is szívesen jelentkeztek munkára, mert így élelemhez juthattak, és általában épségben tértek vissza. Ugyanakkor azt is kiemeli, hogy "akkoriban a zsidóknak nem volt semmi jelentősége - a zsidógyilkosságokat nem sújtották szankciók, és nem tekintették őket bűnnek".

A zsidógyilkosságok ügye élénk vitát váltott ki a lengyel portálokon. Egyesek elítélik a tetteseket, mások a kommunistákkal együttműködő zsidók tevékenységére hivatkozva tartózkodnak a sajnálattól. Akadnak olyan blogbejegyzések is, például a salon24 független publicisztikai portálon, amelyek kommunista történelemhamisításra hivatkozva megkérdőjelezik a bűntény valódiságát. A Nasz Dziennik napilap, amely a Tadeusz Rydzyk redemptorista szerzetes által vezetett katolikus médiacsoporthoz tartozik, azt állítja, hogy az IPN olyan iratokkal is rendelkezik, melyek szerint egy Gestapo-ügynök szervezhette a pogromokat.

Az IPN más zsidógyilkosságok ügyét is vizsgálja. 2003-ban az északkelet-lengyelországi Jedwabne településen elkövetett tömegmészárlás ügyét zárta le. A bizonyítékok és tanúvallomások szerint helybeli lengyelek, feltehetően náci németek sugallatára 340 zsidó lakost öltek meg, többségüket egy csűrben égették el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?