Az elefánt kihalásával lépett színre a modern ember
2011. december 14. 15:22
Az elefánthúsnak az étrendből való kiszorulásával magyarázható a modern ember 400 ezer évvel ezelőtti megjelenése a Közel-Keleten - állítják izraeli kutatók.
Korábban
Azt már régóta tudjuk, hogy az elefánthús a Homo erectus menüjének fontos része volt. Ennek igazi jelentőségére, azaz a felegyenesedett ember túlélésében és a modern ember evolúciójában betöltött szerepére azonban csak nemrégiben sikerült rámutatni.
Miután három, a Tel Avivi Egyetemen dolgozó izraeli régész, név szerint Ran Barkai, Miki Ben-Dor és Avi Gopher megvizsgálta a Homo erectushoz köthető, Geser Benot Jaakovnál talált állatcsontokat, kiderült, hogy az elefántcsontok a csontoknak mindössze a 2-3 százalékát tették ki. A kutatók szerint az elefántcsontok alacsony előfordulási aránya félrevezető, mivel az ősember szervezetébe bevitt kalóriák kétharmada az elefántok húsából származott.
Az elefánt körülbelül 400 ezer évvel ezelőtt tűnt el a Közel-Keleten, ami számottevő kalóriacsökkenéssel járt a Homo erectus étrendjére nézve. A kutatók ezt az eredményt a legújabb kulturális és anatómiai bizonyítékokkal vetették össze: ezek szerint a Kesem-barlangban talált hominida lépett a Homo erectus helyébe, s özönlötte el a Közel-Keletet.
Mindez azt sugallja, hogy az elefántok eltűnése volt az oka a modern ember megjelenésének a térségben. Amikor az elefántok kihaltak, a Homo erectus rákényszerült arra, hogy az addig könnyű célpontnak számító, többtonnás nagyemlős helyett kisebb, fürgébb állatokra vadásszon, a megnövekedett energiaigényt pedig zsírból pótolja. „Gondolkodnia kellett, hogy mire vadásszon” – magyarázta Ben-Dor, aki szerint ennek fizikai nyomai is vannak: a modern ember tömege sokkal kisebb, mint a Homo erectusé, agytérfogata pedig nagyobb.
A kutatók két izraeli lelőhelyen talált leleteket hasonlítottak össze elméletük igazolásául. A Geser Benot Jaakov 800 ezer évesre datálódik, s a Homo erectus használta, míg az elefántcsontokat csak elvétve tartalmazó Kesem-barlang a modern ember megjelenésére utal; itt számos pengét találtak, de azt is kimutatták, hogy az emberek megosztották egymással az ételt és rendszeresen használtak tüzet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap